Vasárnap, 1880. október - 1881. március (1. évfolyam, 2-26. szám)

1881-03-27 / 25-26. szám

3T 3 kívánkozott, mert azt hitte, hogy ha templomba megy, ellen­kező történik, mint álmodta, s imádság nélkül is megvigasz­talódik. De csalódott. Még csak most kezdődött el reá nézve a kínos óra. Nagy rémülésére éppen az az ur állott fel a szó- szákre, kinek ő kötelezvényt adott. A könyörgésre mindenki leborult az Ur színe előtt, csak ö nem ; és mégis úgy tetszett neki, mintha mindenki öt nézné, hogy le nem borulhat. Aztán papolni kezdett a lelkipásztor, és pedig az imádság hatásáról. Elmondta, hogy az embert két dolog teszi emberré: a munka, és imádkozás. Dolgozni képes az állat is, de imádkozni nem; és ez tesz nagy különbséget ember és állat közt. És mégis — mondá folytatva — vannak emberek, kik e felséges különbsé­get nem tudják felfogni és megbecsülni, kik tudnának, de nem akarnak imádkozni. Inkább akarnak az állatországhoz tartozni, mint az emberi társasághoz. Majd, éppen emberünkkel való fogadását adta elő. Mintha csak égő kemenczében lett volna János, — lelki kínja tetőpontra hágott; felesége szavai is folytonosan fülébe csengettek: soha se lesz házukon Isten áldása. A nagy lélek-kűzdelemben elfeledkezett mindenről, el arról is. hogy templomban van, — helyéről hirtelen megindult, fel a szószékbe, s ott a pap lábaihoz borulva mutatta elő a pénzt, s keservesen sírva kérte, hogy vegye vissza, a hiányzó részt kétszeresen ledolgozza, csak kötelezvényét adja vissza! Ez egyszerű példából is kitűnik, hogy az ember nem csak evésért él, mint az állat, és hogy vannak szükségei, melyeknek kielégítése a mindennapi kenyérnél is jelentékenyebb. Láthatni továbbá, hogy az imádság nem az ész, de a szív dolga, s an­nak édes szüksége. Láthatni, hogy, midőn a hideg ész a kétel­kedés és hitetlenség erős harczában vergődik, s nem hogy nyugtot találna, de úgy érzi, hogy : „minél feljebb repülök, an­nál jobban szédülök, magasságán a tetőnek“ : a szív a hit fé­nyénél, s gyermeki bizodalom hangján, feltalálja Istenét, abban nyugalmát, és valami kimagyarázhatatlan édes érzet talál ki­fejezést azon nemes lemondásban: -Atyám! légyen meg a te szent akaratod!“ Nagy áldás rejlik az imádságban atyámfiai! — A valódi imádság nem czifra szavakban, hanem bensőségben áll. Ne

Next

/
Thumbnails
Contents