Vasárnap, 1880. október - 1881. március (1. évfolyam, 2-26. szám)
1880-10-24 / 3. szám
42 Még borzalmasabb az úgynevezett gyilkolási jog, mely a nyugoti egyenlítő közti Afrikában, még majdnem uralkodó. Ezt Elübbe következőkép írja le: Ha egy A. nevű falubeli ember egy B. falubeli lakost megöl, akkor vérharcz támadt a két falu között. A gyengébb, pl. az A. siet C. faluba és megöl ott valakit, azon kéréssel, hogy jöjjenek segítségére. Ekkor A. és C. között korántsem tör ki vérharcz, hanem C. szövetségese lesz A.-nak. De, hogy magát szinte erősítse, B. is épen igy cselekszik D. faluban, viszont A. és C. a szomszéd E. faluban, B. és D. pedig F. faluban. A dolog kimenetelétől, vagyis a győzelemtől függ, vájjon A. vagy B. falu földig leégettessék, vagy ha lakói idejekorán el nem szöknek, kiirtassanak.“ LÁNG ADOLF.--r-^-V@C£cfc^*<S>o- Ig az Lajos levelei Sándor fiához. i. Kedves fiam! Örömmel vettem leveledet, melyben tudósítasz, hogy a fővárosba szerencsésen megérkeztél és hogy a legbelső üzletben alkalmazást nyertél. Első leveled ez eltávozásod óta, melynek keserve még most is nyomja szivünket, és első válaszom, melyet most Írok soraidra. A távolság, a mérföldek nagy száma: nem gyengíti atyai szeretetemet. Aggódva és szeretettel gondolok reád; azért vedd jó néven, ha saját boldogságod és jövőd érdekében, nem szünök meg téged atyai tanácsaimmal és intéseimmel oktatni. Reményiem, az atyai tanács, az atyai szó : nem téveszti el hatását. A múlt hó 20-án betöltötted 17-ik évedet. Küszöbén állsz az ifjú kornak. Az élet utjai nyitva vannak előtted. Választhatsz szabadon, hiszen Isten az embert a szabad akarat dicső tehetségével ajándékozta meg. Áldás ez, ha helyes irányban indul, de átok ha vele vissza élsz. Válaszsz tehát szabadon, de úgy, hogy soha meg ne bánd. Válaszsz úgy, mint a görög hitrege nagy hőse Herkules. Leirom neked ennek tanulságos történetét. Egykor Herkules, bolyongásában, egy gyönyörű ligetben két rendkívüli szépségű növel találkozott. Egyik az ifjúság üde- ségével, a szépség minden bájával megáldva, gyöngéden simult az erőben virágzó ifjúhoz, mutatva az útra, melyen jár vala, hol minden élvezetek virágai nyíltak. Oda nézett, vigadó sokaság
