Vasárnap, 1880. október - 1881. március (1. évfolyam, 2-26. szám)
1881-02-13 / 19. szám
242 Lesznek-e a fekete foltok valaha fehérek? Mongolország. Alig- van a földön ország, melyről kevesebbet tudnánk, mint Mongolország. Csak ritka utazó vagy hittérítő látogatta azt meg eddig; még gyérebb azoknak száma, kik ott hosszabb ideig tartózkodtak volna. Legtöbbet közlekednek velők az oroszok. Az északi Mongolország fővárosát, hol Mai- matschin-nek azaz kereskedelmi városnak, hol Bogdo-Kusen- nek azaz szent tábornak hívják a lakosok; az oroszok azonban Urga-nak, vagyis kastélynak, mely két részből, chinai és mongol városrészből áll. E város összesen .30,000 lakost számlál, kiknek egyhar- mada buddhista papok vagy saját nyelvükön lámák, s kik a valóságos naplopók és koldusok osztályát képezik. Urga ezen felül még különösen szent város, mivelhogy itt van aku- tuchta azaz egy nagy szentnek széke, kihez messzeföldröl járnak búcsút, és kit tudatlansága daczára is emberi testbe öltözött istennek tekintenek. Mondják, hogy i5oo földhöz ragadt szolgája és roppant kincsei vannak ; de a városban ebből sem- mitsem vehetni észre. Külsőleg undorodásig piszkosak a lakosok. A vásártéren lézeng egy csapat éhes koldus. Némelyikök, különösen öreg, beteges asszonyok épenséggel megtelepednek a vásártéren. E visszataszító képnek vonásai ezek: egy roskadt, többnyire béna öreg asszony a vásártér közepén fekszik le; a mellette elmenők alamizsnaként vetnek neki ócska ruhából takarókat és ezekből készít az magának kis gunyhót, vagy igazabban mondva odút. Ez odúban fekszik piszoktól és bogaraktól borítva és kinoztatva s az emberek szánalmából életben tartatva. Télen, a szél, hóból dombot alkot fekhelye körül, hol nyomorult életét tengeti. Maga a borzasztó halál is megjelen nála. Ha végperczei közelednek, körűié csapatonként közelednek a kutyák, kört képezve körülötte s várakozva, mig az öreg meghal, azonnal előteremve és szipákolva, a végett, hogy megtudják, vájjon igazán meghalt-e? De megesik, hogy újra lélekzetet vészén, vagy megmozdul s akkor a kutyák még egyszer visszavonulnak és türelmesen várnak áldozatukra. Azonban alig mutatkozik az utolsó lélekzettel a végkimulás, rárohannak a kiéhezett ebek a holttestre, felfalják azt és — a megürült állomást elfoglalja utódja, egy más ilyen nő.
