Vasárnap, 1880. október - 1881. március (1. évfolyam, 2-26. szám)
1881-01-09 / 14. szám
Pihenj nemes barátunk, elfáradt agg vitéz! Kis hajlékodba többé nem érhet semmi vész. Pihenj, mig harsan egykor a végső trombita, Hogy életet fuvaljon a holtak hamviba; S a nagy feltámadásra együtt ébredj velünk, Hol mindnyájan uj földet és uj eget lelünk! LÉVAY JÓZSEF. A kővé vált kenyerek. Egy évtizeddel ezelőtt X tiszaháti faluban laktam, mint iskolatanitó; ott történt azon eset Űrnapján, hogy egy szegény özvegy nő kenyerei — melyeket azon nap hajnalán sütött — kővé váltak a kemenczében. A szegény együgyü asszony, kétségbeesve tördelte kezeit, mint ki kézzel foghatólag büntettetett meg Istentől az ő napjának meg nem szentelése miatt. E rémhír csakhamar betölté a helységet, s reggeli istenitisztelet előtt már alig volt oly községbeli — kivált nő, — ki a helyszínére ne zarándokolt volna, saját szemeivel látni a csodás kenyeret. Mindnyájuk véleménye összhangzott abban, hogy „csoda“ történt. A nép, melynek szivéből a babona még sok helyt ki nem költözött, elitélte a szegény özvegy nőt. Nyíltan ki lett mondva, hogy nagy vétket követett el az Űrnapja megrontásával, s kitudja „nem fogja-é a haragos, bosszúálló Isten csapással suly- tani az egész községet miatta!“ Valóban nagy vakmerőség Istennel daczolni! Mily sokszor, gyakran éreztette már Isten az ő búsulásának haragját az Űrnapját megrontókkal! Hány oly házba ütött a haragos isten-nyila, melynek lakói dolgoztak e napon ? ! Hányat ért véletlen csapás, szerencsétlenség ? Ilyen, s ezekhez hasonló véleményeket s zúgolódásokat lehete hallani mindenki szájából. A csodás kenyerek pedig széttöretvén : azokból mindegyik vitt egy-egy darabkát ereklyéül. Én e nap reggelén épen a lelkész urnái valék, hová az egyházfi és harangozó szintén vittek a csodás kenyérből, kik szintén kárhoztató Ítéletet mondottak a szegény nőre; egyúttal zúgolódtak azért is, hogy a lelkész ur mért nem harangoztat úgy, miként az ünnepnapokon, s mért nem tart egyházi szónoklatot, A t, lelkész ur megfejtette nekiek mi az az Űrnap,
