Vasárnap, 1880. október - 1881. március (1. évfolyam, 2-26. szám)
1881-01-02 / 13. szám
T 68 édes anyát, az ifjakat s a bölcsőben szendergő kisdedet is. Tr- juk föl nem a naptárba, de szivünk táblájára: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk!“ De ne feledjük el,hogy a mi jó atyánk csak úgy lehet velünk, ha mi is ő vele leszünk, azért Jézus által menjünk hozzá, mert senkisem mehet az Atyához, hanem ha a Fiú által. Olvassuk az ő igéit, azon indulat légyeh bennünk, mely ő benne volt... ezen az utón futhatjuk örömmel, bizodalommal a mi pályánkat ebben az esztendőben is. Jöjjetek, csatlakozzatok mellénk, sorakozzatok hozzánk, írjuk föl zászlóinkra Jézus nevét. E jelszó alatt diadalmaskodni fogunk. Fogadjuk föl az uj év első napján, tartsuk meg ez esztendő utolsó napjáig, — azaz mindennap, mert közülünk egy se tudhatja, hogy ez esztendőben, melyik lesz utolsó napja, — tartsuk meg tehát naponta az Írás emez igéit: „én és az én házam népe tiszteljük az Urat“, elérjük, örömmel fogjuk vallani: hogy ez az Urnák áldott esztendeje. A kalendáriumokban a száz esztendős jövendőmondó hirdet szép tavaszt, bő nyarat, gazdag őszt, mi nem jósolgatunk semmi ilyesfélét. Jövőnk Isten kezében van ... azért hozzon bármit, az áldásért szent nevét magasztaljuk ; ha pedig vészszel kellene szembeállanunk, az ő neve lesz paizsunk, ő lesz kősziklánk s nem rendülünk meg, ha a halál boritana is el árvizével, mert tudjuk, hogy ez özönvízről a mi hajónk az örökélet révpartjához érkezik s ott esztendeink nem fogyatkoznak el. Isten nevében kezdjük meg utunkat. Boldog uj esztendőt! KÖNYVES TÓTH KÁLMÁN. Egy mustármag. Az Idvezitő Jéz. Krisztus az ö legfelségesebb és legsikeresebb tanításait rendszerint példázatokban adta elő. Nem hiszem volna keresztyén ember, a kit p. o. a tékozló fiúról, az irgalmas Samaritánusról, a kőszívű gazdag és a nyomorult Lázárról, stb. mondott gyönyörű példázatai hidegen hagyhatnának s szivét és lelkét nemes elhatározásokra felne- buzditanák. , Különösen sok példázatot mondott Jézus az Isten országáról vagy az irás szokottabb nyelvén szólva a „meny- nyeknek országáról“, a mely alatt nem mást mint az ö tudományát valló és annak szellemében cselekvő híveknek ösz- szeségét: az anyaszentegyházat kell értenünk.
