Vasárnap, 1880. október - 1881. március (1. évfolyam, 2-26. szám)
1880-12-19 / 11. szám
i5o riilve térdepelt az oltárok körül, midőn mintegy 10 óra körül az utczában mennydörgésszerű ropogás hallatszott. Erre egy erős lökés, — ingás következett. A csendes áhitat jajkiáltásba olvadt, — a nép tolongott, jajgatott, — sirt. Legelőször az inquisitió-háza, melyben annyi ártatlant Ítéltek halálra, omlott össze. Mintha csak Isten legelőbb is e büntanyát akarta volna eltörölni. Aztán a királyi palota sü- lyedt el — kincseivel, drágaságaival. Majd a jezsovitazárda omolt össze, összes lakóit romjai alá temetve. Ezren meg ezren a köztérségre gyülöngtek, — oltalmat keresve de sehel sem találva. Hulló gerendák, tetők, repülő cserepek agyon verték őket. Gyermekek, öregek és betegekre rá szakadtak a házak. Voltak a kik a Tájó folyóhoz rohantak, csolnakba száltak életöket meg menteni; de ez utolsó reményök is hiú volt. 4o láb magasra emelkedtek a hullámok, — hullám sírba temetkeztek, nemcsak, hanem a még ép házaikat is árvíz öntötte el. Egy gát, melyen ioo ember állott, egyszerre csak elsülyedt. A hajók az iszapos partra vetődtek. A tenger fehér tajtékot hányt. Még ez sem volt elég: orkán kerekedett s porfelhőbe boritá az egész láthatárt, s e közben a lökések mindegyre ismétlődtek. Majd tűzvész ütött ki, — a mi még megmaradt, hamuvá égette. Ki gondolt volna oltásra, mentésre? Nyolcz napig égett a város s aztán lön minden kietlen pusztaság. 4o,ooo ember életét oltá ki a földrengés. És jaj! a kik megmaradtak. Kenyér után nyögtek, hogy éhöket oltsák. A szülék magzataikat, a magzatok édes szüleiket keresték, — mind meg annyi hajléktalanok. Ki tudná megmondani, hány áldozata lett még azontúl is az éhségnek, fagynak, búnak bánatnak, elhagyatottságnak. Ez a lissaboni földrengés képe. Istennek hatalma a világ és emberek felett! Oh mibe bízhatnék hát el magunkat gyarló emberek! Alázzuk meg magunkat a porig az U r előtt, s kérjük: „Ne vigy minket a kísérteibe, De szabadíts meg a gonosztól, Mert tiéd az ország a hatalom és a dicsőség mindörökké. Amen. MASZNYIK ENDRE.
