Gábor Eszter: Andrássy út - A mi Budapestünk (Budapest, 2002)
macher-házban a díszesebben kiképzett első emeletet foglalta el az építtető lakása. Ebben a lakásban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 10. számú fiókkönyvtára működik évtizedek óta. A következő háztömb az Eötvös és a Csengery utca között, a korábban említett hétházhoz hasonlóan egységes tervezésű három házból áll. Itt kétemeletes szélsó házak fogják közre a háromemeletes középsőt. A kompozíció és a részletképzés is szerényebb az előbbinél. Tervezője a szinte ismeretlen Léé. A Csengery utca másik sarkán (Andrássy út 59.) áll az Andrássy Aladár-palota. Az épületet 1881-ben Kallina Mór tervezte Jálics Ignác részére. Tíz évvel később az ő örökösei adták el a palotát gróf Andrássy Gyula miniszterelnök öccsének, Aladár grófnak (1827—1903). A grófi ház vagy pontosabban udvartartás számára kevésnek bizonyult az eredeti 24 szoba, ezért még a vásárlás évében, 1891-ben egy félemeletet húzattak az első emelet fölé a 12 személyzeti szoba és néhány mellékhelyiség elhelyezésére. (Ezért látszik a homlokzaton a monumentális emeleti ablakok fölött a nyomott „második emeleti" ablaksor.) Az utóbbi évtizedekben vállalati székházként, tehát irodaházként funkcionált az épület, amelyet mai tulajdonosa 2000-ben felújíttatott. A következő háztömbben áll az egykori Állami Tanítónóképző Intézet épülete (Andrássy út 65.), amelynek eredeti tervezője ugyan kérdéses, azt azonban tudjuk, hogy végső formáját Hauszmann Alajostól kapta 1886-ban. A három utcára nyíló, kívülről jelentéktelen épület öntöttvas oszlopos udvara kifejezetten varázsos. A második világháború előtt a Mária Terézia Leánygimnázium, a háború után a Varga Katalin Gimnázium működött az épületben - később ruhaipari, majd vendéglátó-ipari szakközépiskola. Egy tömbbel tovább, a Vörösmarty utca sarkán álló épület a Régi Zeneakadémia (Andrássy út 67.), az Izabella utca sarki pedig az egykori Mintarajztanoda, majd Képzőművészeti Akadémia, Képzőművészeti Főiskola, ma már Képzőművészeti Egyetem (Andrásssy út 71.). Az előbbit Lang Adolf, az utóbbit Rauscher Lajos tervezte. A kettő között áll a szintén Lang tervezte Régi Műcsarnok - ma ez is a Képzőművészeti Egyetem része. A Mintarajztanoda állami intézmény volt, építésének és fenntartásának költségeit a kultuszkormányzat fedezte. A Műcsarnok egy magánjellegű egylet, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállítóhelyisége, amelynek felépítéséhez a várostól kaptak kedvezményes áron telket, de a többi költséget 33
