Gábor Eszter: Andrássy út - A mi Budapestünk (Budapest, 2002)
törzs^ő vagy Bohémia másik koronázatlan királya az arisztokratikusabb hajlamú Szinyei Merse Pál volt. [...] Mi volt a nagy múvészasztal ffővarázsa? A nagyképűség teljeó hiánya! Hogy Szinyeit még a fiatalok is Pali bácsinak szólították, s hogy Lechnemek Papszi volt a megszólítása. ahogyan a mestert korán elhalt fia. Lechner Dönci festőművész ózőlitotta. De az egész társaság átvette, mert átvehette ezt a megszólítást." A művészasztal törzstagja volt még Ferenczy Károly, Fényes Adolf, Rippl- Rónai József, Csók István, Kernstok Károly, Kisfalud! Strobl Zsigmond, Falus Elek, Pólya Tibor és még sokan mások. Szívesen járt oda Szép Ernő is, aki 1931- ben így emlékezett: „Volt egy kávéházunk az Andrássy úton, abban a kedvesebbik időben: a Japán kávéház; /fehér majolika falai teli pingálva bambusszal, krizantémmal, vázákkal, álmodott madarakkal. - A kávéház ma is nyitva van, az időt bezárták. — Akik oda jártunk a Japánba, talán messzibb mentünk, mintha Japánba mentünk volna: távolibb exotikum volt ez a kdvéház. mint a /fehér lótusz, a zöld thea. s az arany Buddha világa: mert a Japán kávéház az ifiúság tündér-hazája volt. — Oda mentem délután elhanyagolva a regényolvasást, lóversenyt, meg a szerelmet is néha: a barátkozás szent idejében oly szent szükséglete ez az életnek." A két háború között még működött a kávéház, ha a művészasztal megszűnt is. írók ülhettek itt egy-egy „javítással" szaporított kávé mellett órák hosszat is. (Az eredeti kávé javítása céljából ismételten pótadag tejet, majd kávét lehetett kapni a pincértől.) József Attila itt vívta emlékezetes sakkcsatáit Nagy Lajossal. És ha igaz, az itteni kávéházi szegleten írta a Születésnapomra című versét. Az ötvenes évek elején az Állami Könyvterjesztő Vállalat reprezentatív üzlete, a Magyar írók Könyvesboltja nyílt meg a Japán kávéház helyén. Ma az írók Boltja a korábbi két funkciót ötvözi vonzóan, az Andrássy úti sarokablakok melletti teázó-kávézó-olvasóasztalok olvasóbarát légkört árasztanak. 1935-ben a kávéházi ablakból jól láthatóan, a Liszt Ferenc téren állították fel (vagy ültették le) Lechner Ödön szobrát. Papszi, hova lettél? - jajdult fel a szoborra néző túlsó házban lakó Szép Ernő, amikor a szobrot 1948-ban átköltöztették az Iparművészeti Múzeum elókertjébe. A Liszt Ferenc tér és átellenben a Jókai tér a Sugárút építésének idején az egykori Gyár utca végső szakaszának kiszélesítésével jött létre. Fái alatt erede-28
