Földes Mária: Házdísznézőben - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)
nemzetközi pályázaton osztrák és magyar tervezőkkel szemben nyerte el Alpár Ignác a megbízatást. Megdöbbentően rövid idő, három esztendő leforgása alatt készült el, 1905-ben fel is avatták. A Tőzsdepalota hatalmas tömbje hosszabb ideig épült. Főhomlokzatán kevés szobrászi díszt találunk, az egészen inkább a sokféle, egzotikus, kissé vegyes építészeti elem uralkodik. Leginkább valamiféle asszír templomhoz hasonlítható, főleg a két, szárnyas oroszlánokkal körülvett, óriási, csipkézett torony, mely a főbejárat fölötti részt koronázza meg. Természetesen itt is megtalálhatjuk a kereskedelmet jelképező Merkúr-figurát, itt is láthatunk az íves szemöldökpárkányok közepén zárókőfejeket, de ezek szinte elvesznek az architektonikus elemek tobzódásában. Az oldalhomlokzaton több plasztikai díszt használ a tervező: a főpárkány alatti frízen buja növényzetben egzotikus figurák a bőséget, a termékenységet, a keleti kereskedelmet jelenítik meg. Sem igazi szobrászi alkotás, sem a már teljesen átalakított belső terek szép részletei nem ellensúlyozzák a zavaros és zsúfolt összképet. A Tőzsdepalotával szemben felépült Osztrák-Magyar Bank szerencsésebb tömegelosztású. Nyugodtabb arányok, egységes homlokzattagolás jellemzi a reprezentatív barokk palotatípust alkalmazó tervet. Plasztikai díszei látványosak, sokfélék. Nem is tudunk említeni még egy olyan épületet, melyen ilyen mennyiségű és az építésze Nemzeti Bank, Ipar és Földművelés, szobordíszek 41
