Buza Péter - Gadányi György: Fel a fejjel! - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

VI., Teréz körút 36.

A terebélyes bérpalota, közel az Oktogonhoz, a Des- sewffy utca sarkán, egy bizonyos Stern Miksa pénzéből született meg, akiről semmi többet nem tudunk, mint hogy 1887-ben megbízást adott Quittner Zsigmondnak az építésre. Az építész éppen ekkortájt, a nyolcvanas évek elején kezdte meg budapesti ténykedését, amelynek végső summája több tucat bérház és középület lesz majd. A műtörténeti szakkritika úgy tartja, hogy a pesti német polgárcsaládban született mester munkásságát a historizmus uralja, s csak pályája vége felé enged a századforduló friss irányzatainak. Ezen a gúla formájú kupolán nyugvó, különös felületű, zárt tornyon mintha éppen ilyen jegyeket lehetne felfedezni. A bádogtesten elszórtan beépített mintázat játékossága - és így együtt az egész kompozíció megjelenése - lehet persze más hatások, például a hosszú, sok hónaposéves ázsiai és főleg afrikai építészeti tanulmányutak lenyomata is. Ha ez utóbbit gondolnánk a hiteles magyarázatnak, igazi telitalálat a körútra és az ide torkolló utcára is kiablakozott Bizánc névválasztása, amely közkedvelt és éjjel-nappal nyitva tartó kávéháza volt a húszas-harmincas évek Budapestjének. 1935-ben aztán a Capri Mulató költözött be a Bizánc földszinti helyiségeibe. A műsor mellé este vacsorát szolgáltak fel, hajnalban korhelylevest kínáltak, a reggelihez a friss lapokat is az asztalhoz hozták. Délelőtt-délután pedig óraszám üldögélhetett a vendég a kiutálás veszedelme nélkül egy kapucíner és egy pohár jeges víz mellett, illatos, kék füstöt bodorítva.

16