Zeidler Miklós: Sportterek - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)
ezek mellé tervezték a két kisebb csarnokot. 1941 - ben Horthy Miklós kormányzó neve napján adták át rendeltetésének a kiscsarnokot, a további építkezéseket viszont a háború, majd a Népstadion itteni elhelyezése megakadályozta. Az eredetileg Horthy- ról elnevezett Nemzeti Sportcsarnok vezető tervezője Rimanóczy Gyula volt, aki az épületet modern stílusban, világos szerkezettel, remek homlokzattal és tágas belső terekkel alkotta meg. Az emeletre nagy vívóterem került, a kosár- és röplabdameccsek, valamint a vívó- és tornaversenyek megrendezésére alkalmas földszinti küzdőtér két oldalán összesen mintegy 1200 ülőhely található. 1966-ban a sportcsarnokhoz toldottak egy labdajátékokra szánt csarnokot, ezt később a tornászok vették birtokba. Népstadion A budapesti sportépületek közül mind méretei, mind sportbeli és építészeti jelentősége miatt kiemelkedik a Népstadion. A „nemzeti stadion” megépítésének gondolata először akkor merült fel, amikor Athén 1895-ben visszalépett az olimpiai játékok megrendezésétől, a Magyar Olimpiai Bizottság pedig máris ajánlkozott a helyébe. A magyar kormány azonban - Ferenc József és a féltékeny- kedő Bécs ellenállása miatt - elvetette a tervet, Athén pedig időközben ismét csatasorba állt. Bár a budapesti játékok lehetősége később is több alkalommal felvetődött, valósággá sohasem vált. Ugyanígy halogatta a kormány a fővárosi nagystadion felépítését is, jóllehet az évtizedek során építészek generációit foglalkoztatta a stadiontervezés. A legismertebb és legszínvonalasabb tervek sorában az első Hajós Alfréd és Villányi János elgondolása volt 1913 végéről: ez harmincezer nézőt befogadó, komplex futball-, kerékpár- és atlétikai stadion lett volna 100 méteres nyitott úszómedencével, sportcsarnokkal és testnevelési főiskolával - nagyjából a mai Népstadion helyén. Hajós 53
