Zeidler Miklós: Sportterek - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)

Az MTK-stadion

találékonysággal kellett ellensúlyozni. Ebben a helyzetben nagy vállalkozásnak tűnt, hogy a klub 1911-ben sporttelep céljára hétholdas területet vásárolt az úgynevezett Temető-dűlőben, nem messze a Pékerdőtől, ahol a legelső - csonttörő - futballmeccset játszották a fővárosban. Goll Elemér és Werner Frigyes pályázata szerint „a footballpálya helye, egész területe füves gyeptéglákkal boríttatik, mindenütt alagcsövekkel ellátva, és két hatalmas tribün építése kezdődik, mely páholyokkal, számozott ülőhelyekkel és állóhelyekkel ellátva, a belőle kiágazó lépcsőkkel mintegy 25 000 ember befogadására van szánva, ütóbb hozzájárul még az állótribüntől a nagytribünig félkörben kiépített hatalmas betonlépcsőzet, mellyel a pálya befogadó- képessége tetemesen emelkedik”. E tervnél csak az volt csodálatosabb, hogy fél éven belül csakugyan meg is valósult, s a sporttelepet 1912. március 31-én átadták. Ekkorra készen állt a húszezer nézőt (később ennél is többet) befogadó, 110 x 64 méteres, füvesített futballpálya, s mellette a nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas atlétikai pálya. A következő esztendőben felépült a Mar- kovics Károly tervezte klubház is. A Ferencvárossal folyó versengés a csapatokról immár a stadionokra is átterjedt. (Jjabb és újabb, egyre szebb és nagyobb lelátók épültek az üllői és a Hungária úton a szurkolók elhelyezésére és az örök rivális

38