Zeidler Miklós: Sportterek - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)

Korcsolyázók a városligeti műjégpályán egyenletesen fagyott be, és a mélyebb részek enyhébb időben balesetveszélyesek voltak. 1888- ban Hofhauser Antal „kisegítő facsarnokot” emelt a Városliget Keleti pályaudvar felőli végén létesí­tett mesterséges pálya mellett. 1893 decemberé­ben pedig a tó mellett megépült a ma is álló új csarnok, Francsek Imre olaszos barokk homlok­zatú kőépülete. A csarnokban jókora melegedő­helyiség, korcsolyakötő szobák, ruhatárak, mosdók és öltözők álltak rendelkezésre kellő számban, volt itt orvosi szoba a kétballábasoknak, és a ku­pola alatt külön fülke a muzsikát szolgáltató zene­karnak. A passzionátus korcsolyázók pedig mos­tantól az esti órákban is élvezhették a körözést, hiszen - mint azt a lapok is megírták - a „jégpá­lya 12, az épület homlokzata pedig nyolcz ívlám­pával van az esti órákban tündériesen kivilágítva”. A millenniumi ünnepségek alkalmával a korcso­lyacsarnok volt a hajózási osztály kiállítási pavi­lonja. A tó fenekét 1908-ban lebetonozták, majd 1926 nyarán műjég készítéséhez alkalmas hűtő­csöveket helyeztek el az alépítményben, és novem­berben meg is nyitották a Műjégpályát. A jégfelü­28

Next

/
Thumbnails
Contents