Zeidler Miklós: Sportterek - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)

re vezető, piros háromszöggel jelzett turistaúton, nagyjából félúton 1924-ben faszerkezetes síugró sánc épült. A nagysánc (maximális ugrótávolsága csak 38 méter volt) közelében hamarosan elkészült a gyakorlósánc is (legfeljebb 14 méteres ugrásokra). A nagysáncot 1955-ben újjáépítették, magasságát jelentősen megemelték, 1958-ban pedig műanyag siklófelülettel vonták be. Sokáig itt rendezték az országos síugróbajnokságokat is, a sáncot azonban balesetveszélyessége miatt utóbb le kellett bontani.

A honi repülés bölcsője Pesten, a rákosi réten ringott, ott a gépet és vezetőjét nemigen fenyegette nagyobb veszély, mint hogy nem sikerül elszakadnia a földtől. Buda akkor jött divatba, amikor a pilóták érdeklődni kezdtek a vitorlázórepülés iránt. A vitorlázó- és a sárkányrepülők ma is a Hár- mashatár-hegy és az óbudai lankák tágas tereit kedvelik a legjobban.

Az autó- és motorsport is hamar felfedezte a budai oldal gépet és pilótát próbáló, kanyargós, meredek útjait. Az autósok a szokásos távversenyek és csillagtúrák mellett a húszas évek második felétől nemzetközileg is jegyzett futamokat rendeztek a Sváb-hegyen, a János-hegyen, a Gug- ger (Látó)-hegyen és a Hármashatár-hegyen. A motorosok 1920-ban tartottak először hegyi versenyt a Sváb-hegyen, aztán a János-hegyet és környékét is kipróbálták. Ma inkább a biciklisták edzenek és versenyeznek itt: az országúti kerékpárosok főleg a Hármashatár-hegy és a János-hegy aszfaltútjain, a mountain bike-osok és downhille- sek minden lehető és lehetetlen útvonalon.

A változatos felszín, a környezet szépsége és elzártsága vonzotta a budai hegyvidékre a Magyar Golf Club játékosait is. 1910-ben a Sváb-hegyen épült meg a főváros első pályája a Hegyhát utca nyugati oldalán fekvő 65 katasztrális holdas területen. A pálya ma már nincs meg; a második világháborút követően megszüntették, területét pedig elfoglalták az (Jttörővasút építésénél, emlé12