Pongrácz Erzsébet: Mozikalauz - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

1948-ban, az államosítást követően rövid ideig hivatalosan Fáklya néven a híradó- és dokumentumfilmek mozija lett, 1950-ben visszakapta a játékfilmeket, és ezzel ismét új neve lett: Művész mozi. Ez a név kisebb- nagyobb változtatásokkal máig megmaradt - egy időben Művész-Új Tükör klubmozi volt a teljes neve. Az ART mozi-hálózat beindulásakor három nézőteret alakítottak ki: a Chaplin-terem háromszázharminc, a Hu- szárik-terem hetven, a Bódy-terem ötvenöt néző számára nyújtott egyidejű élményeket. Technikailag mind 35 és 16 milliméteres, mind pedig videotechnikával készült filmek vetítésére alkalmassá vált. A különböző termek olyan program kialakítását tették lehetővé, melynek keretében bárki a nap bármely szakában ízlésének, korának és érdeklődésének megfelelő filmekből válogathatott - és válogathat ma is az időközben két újabb teremmel (Tarkovszkij, Bunuel) bővült moziban. Az előtérben időszakos fotókiállítások is megtekinthetők, de ha valakit mélyebben érdekel a filmművészet, a könyvespult választékából biztosan talál megfelelő irodalmat. A moziban büfé működik, és az Underground kávéval-teával, könnyű falatokkal és hetente egyszer disk jockey-programmal is várja a nézőket, az utolsó film vetítése után.

Európa (1910-1920)

VII., Rákóczi út 82.

A mozi 1904-ben Ámor néven nyílt meg. A kis, sötét mozi „speciális” közönségre rendezkedett be, a vetítés befejezése előtt öt perccel csengettek, hogy a nézők ... rendezhessék ruházatukat. Huszonöt éven át volt a környékbeliek kedvelt helye, ezalatt annyira tönkrement az épület, hogy le kellett bontani. Pár házzal odébb rövidesen megnyílt Roxy filmszínház néven. A háborús időkben Attila mozi lett, az államosítás utáni évtizedekben pedig Honvéd moziként ismerték a pestiek. Ma Európa néven az ART-hálózat kéttermes (nagy- és kamaraterem) mozija, ahol időnként a délutáni és esti után éjszakai vetítéseket is tartanak.

28