Pongrácz Erzsébet: Mozikalauz - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

mozi vetítővásznát az építés idejét idéző kerámiaburkolat keretezi. A tömegigényeket nem csupán a vetített filmekkel, hanem kis butikok tarka áruválasztékával is szolgálja.

Mozi kezdőknek és haladóknak- az Art mozi-hálózat

A nyolcvanas évek vége felé a budapesti mozik műsorát egyre inkább a kommersz „hollywoodi” filmek árasztották el, a művészfilmek, az igényes magyar és külföldi alkotások kárára. Csak egy-két olyan mozi volt, amely a kisebb közönségsikert választotta a műélmény

kedvéért. Ráadásul az, hogy a moziban új, régebbi és úgynevezett archív filmeket is vetítenek, lassan már olyan rutinná vált, hogy a szakma valamilyen újításon kezdte törni a fejét. Ennek eredményeképpen alakították meg az ART mozi-hálózatot, mely az igényes művészfilmek népszerűsítését, széles körű megismertetését tartja ma is legfőbb feladatának. Az ART mozihálózat minden tagja sajátos profilt alakított ki.

MŰVÉSZ (1910, 1930)

VII., Teréz körút 30.

A történet a század első évtizedébe nyúlik vissza. 1910. január 10-én nyitotta meg a később nagy hírűvé lett mozis, Décsi Gyula és családja a Művész ősét, a Mozgókép-Otthont. A mozi az akkortájt tönkrement Bon26