Adamkó Péter - Dénes György - Leél-Őssy Szabolcs: Budai barlangok - A mi Budapestünk (Budapest, 1992)
érjük el a már ismert járatot. (A lift megépülése után megvalósulhat majd a körforgalom.) A barlangból kijövet érdemes megnézni a fogadóépületben a budai barlangok felfedezését és legjellegzetesebb képződményeit bemutató kicsiny, de színvonalas kiállítást, majd a felszínen, a fogadóépület fölött, a barlang természetvédelem alatt álló védőterületén kialakított kis parkot, ahonnan pompás kilátás nyílik a városra. Kiépítetlen barlangok Fővárosunk barlangjainak többségét a nagyközönség ma még nem látogathatja. Szólnunk kell róluk mégis, hiszen némelyikben (Ferenc-hegyi-, Mátyás-hegyi-bar- lang) a szervezett természetjárók időnként nyílt túrákat vezetnek, amelyeken bárki részt vehet. Ezenkívül a Pál-völgyi- és Szemlő-hegyi-barlangok pénztáránál jelentkezni lehet speciális túrákra is. Ilyenkor előzetes bejelentés alapján szakképzett barlangi vezetők viszik le a barlangba a vállalkozó kedvű látogatókat, a kiépítet- lenség miatt barlangi ruhákban, karbidlámpák világítása mellett. Az ilyen túra ugyan fárasztó, és reflektorok hiányában nem is láthatjuk igazán jól a képződményeket, de az út romantikája ezért bőségesen kárpótol. Ezeken a különleges túrákon természetesen csak teljesen egészséges, jó fizikai állapotban lévő érdeklődők vehetnek részt. Ferenc-hegyi-barlang A Törökvészi úti iskola mellett 1933-ban, csatornaásás közben szűk üregre bukkantak. Ezt a barlangászok több szakaszban átkutatták, és elkészítették a barlang első, majd újabb térképét is. 1959-re a barlang ismert hossza már két kilométer volt. 1963-ban felfedezték a délkelet—északnyugati irányú fő hasadékokkal jellemezhető új részt. Ma a barlang ismert hossza négy kilométer körül lehet, sokak véleménye szerint ennél is több. A bizonytalanságot az magyarázza, hogy ez a főváros legbonyolultabb, legáttekinthe- tetlenebb, szövevényes alaprajzú barlangja, melynek 29
