Meskó Csaba: Gyógyürdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)
Az ÜSZODA „férfi” és „női” medencéje zás”; kádfürdők, kőfürdők, a vízgyógyintézet külön úri és női osztálya, szénsavas fürdő, gőzfürdő, külön úri és női osztállyal; ásványvízuszoda, külön úri és női osztály és népgőzfürdő. 1885-ben nyílt meg a Lukács „úri és női gyógyvíz uszoda”. A két - egymástól palánkkal elválasztott - úszómedencében külön fürödtek a hölgyek és urak. A mai Lukács uszoda medencéi őrzik ezt az emléket, hiszen a 22 °C-os vizű medencét férfi, a 26 °C hőmérsékletűt ma is női medencének nevezik. A Lukács fürdő a század elején, a Széchenyi és Gel- lért fürdők kiépítéséig Budapest legjelentősebb gyógyfürdőkombinátja volt, a világ minden tájáról fogadott vendégeket. Gyógyulásukról a fürdő nevezetessége, az épületek hálatáblákkal borított udvari homlokzata tanúskodott. Sajnos a második világháború után sok táblát tönkretettek. A Lukács uszoda hosszú idő óta híres törzsvendégei köréről. Írók, költők, színészek, művészek, politikusok 45
