Meskó Csaba: Gyógyürdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)
mai medence alapja.) A törökök kedvelt timsótartalmú úri gőzfürdője Buda visszavétele után szinte feledésbe merült. Palugyay Imre statisztikus 1852-ben megjelent munkájában is mindössze annyit olvashatunk, hogy a Császár fürdő közelében lévő malom udvarában van egy úgynevezett „Lukáts-fürdő, melynek felette csekély számú kádjai leginkább a vidékről érkező földmí- velők által szokott gyógyul használni”. A Lukács fürdő történetében 1884-ben új korszak kezdődött. Palotay Rezső megvásárolta a kincstártól, és igen nagy befektetéssel korszerű fürdőt hozott létre. 1893-ban a Lukács fürdő részvénytársasággá alakult. Ezután újból felépítették az iszapfürdőt, a gyógyszállót, a népgőzfürdőt, és modern vízgyógyászati osztályt alakítottak ki, valamint átépítették az uszodákat is. A Lukács név eredete bizonytalan. A régiek „lukas” fürdőnek nevezték. Az egyik forrás szerint azért, mert a török időkben a fürdő neve csukor-hamam volt, és a csukor szó gödröt jelent. Más feltételezések szerint egy Lukász nevű családé lehetett, s a nép ezért nevezte „Lyukas” fürdőnek. Azt viszont már tudjuk, hogy a Szent Lukács fürdő elnevezés Palotay Rezsőtől, a részvénytársaság volt vezérigazgatójától származik. A Császár-malom és a Lukács fürdő Cassius könyvéből 43
