Meskó Csaba: Gyógyürdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

Rác Gyógyfürdő

/., Hadnagy utca 8-10.

A Mátyás kori pompás és minden tekintetben megerősített királyi várhoz a délnyugati oldalon egy boltíves folyosó csatlakozott, amely a királyi kertbe és onnan a királyi fürdőbe, a mai Rác fürdőbe vezetett. A fürdő nyolcszögű kupolacsarnokát viszont a XVI. században a törökök építették. Evlija Cselebi a XVII. században ólomtetejű, díszes épületnek írja le, amelynek nyolc medencéje van. Kénes vizét az aranyművesek fényesí- tésre használják. Ez a kevésbé tehetős lakosság fürdője, aki saját kötényét és törülközőjét hozza, ingyen bejöhet. Reggeltől délig a férfiak, déltől éjfélig az asszonyok fürdenek.

A RÁC FÜRDŐ KÉPE ÁLDOR IMRE - CASSIUS - 1866-BAN MEGJELENT KÖNYVÉBŐL

A Rác nevet a fürdő a török uralom után kapta a környéken - a Tabánban - megtelepedett szerbekről. Buda várának visszafoglalása után előbb a város, majd Fergassi Károly császári kapitány tulajdonába került. 1774-ben Zagler Márkus vette meg, ő építtette át először jelentősen. A fellendülés akkor kezdődött, amikor a fürdőt 1860-ban Heinrich Nepomuk János orvostudor megvásárolta. Ybl Miklós tervei szerint, tetemes költséggel olyan fürdőintézetté alakította át, mely - az egykorú leírás dicsérő szavai szerint - „dísz, csín, kényelem és célszerűség tekintetében mintának vehető s

22