Meskó Csaba: Gyógyürdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

kadó források hozama egy köbméter körül van percenként.

Mivel a budapesti termálvizek csapadékvíz beszivárgásából származnak, az utánpótlás mértékét a kitermeléssel túllépni sohasem szabad, nehogy elapadjanak a források. A termálvíz pótolhatatlan kincs, nagy gonddal kell vele gazdálkodnunk.

Rudas Gyógyfürdő és Uszoda /., Döbrentei tér 9.

A fürdő nevének eredete nem tisztázott. Liber Endre - a főváros egykori alpolgármestere - Budapest fürdőváros kialakulása (1934) című munkájában így ír:

„A Rudas fürdő elnevezéssel ma sincsenek tisztában a kutatók. Szinte szuverén vélemény, hogy az elnevezés magyarázata a Pest és Buda között közlekedő komp rúdjával hozható kapcsolatba, vagy, hogy a repülőhídnak, a hajóhídnak valami rúdja volt itt kitűzve. ”

Egy másik magyarázat a török Jesil direkli ilidzse (zöldoszlopos fürdő) névből származtatja a Rudas nevét, feltételezve, hogy az oszlop és a rúd fogalmát felcserélték. Joanovics Pál 1933-ban Budai noteszében más magyarázatot ad. A fürdőt Buda visszafoglalása után a tabáni szerbek és bosnyákok Rudna ili- dzsének - bányafürdőnek nevezték (ez megfelel a Mi- neralbad - ásványos fürdő német elnevezésnek). Szerinte a Rudas a rudna szóból ered.

Az, hogy a Rudas fürdő, illetve annak elődje a török idők alatt épült-e vagy hamarabb, ugyancsak nem deríthető ki egyértelműen. Egyes leírásokban az áll, hogy a török hódoltság előtt a kalocsai érsek tulajdona volt. A török kútfők szerint a fürdő helyén vagy közvetlen mellette Szent Gellért temploma állott. Ennek alapfalait a fürdő 1937. évi újjáépítésekor fel is tárták. Ugyanakkor megtalálták egy fürdőmedence alapjait is. A legvalószínűbb, hogy Ali budai pasa 1556-ban kezdte meg az eredeti fürdő kisebb javítgatását, utódja foly18