Meskó Csaba: Gyógyürdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

egymással összefüggő, egységes karsztvíztároló. Ugyanezekhez az óharmad-időszaki képződményekhez tartoznak még jelentős vastagságú és elterjedési! már- garétegek. A márga főként agyagból áll, és jelentős arányban tartalmaz meszet. Szerkezeti mozgások következtében összetört, széthasadozott rétegek ezek, amelyeknek hasadékaiban és oldással tágított járataiban éppúgy víz tárolódik, mint a mészkőben és a dolomitban.

Az óharmadidőszak következő szakaszában (oligo- cén) rakódott le - az akkor itt lévő tengerből - az a szürke agyag, amely több rétegben egymásra halmozódott. Az agyagrétegek közötti homok- és homokkőrétegek vezetik a vizet; mivel azonban ezek vékonyak, a bennük tárolt víz nem számottevő.

A karsztosodó kőzetek hézagaiban, járataiban, üregeiben található karsztvíz lehet hideg, langyos és meleg. A felszíntől számított első vízzáró rétegen nyugszik a talajvíz, rendszerint szemcsés kőzetek hézagait tölti ki. A két vízzáró kőzet között elhelyezkedő vízvezető réteg tartalmazza a rétegvizet a szemcséi közötti hézagokban. Az egyes víztartó kőzetek vize egymástól általában független. Az egymásra települő vagy szerkezeti síkok mentén egymással érintkező képződmények vize keveredhet, az érintkezés mértékének megfelelően. A különböző vízfajták ott keveredhetnek, ahol a tározó kőzetek a felszín közelében vagy közvetlenül a felszínen vannak, vagy a mélyben egymással érintkeznek. A hegység és a medence találkozásánál sok a két igen eltérő szerkezetű részt egymástól elválasztó törés, és a rétegek közvetlen rátelepúléssel is érintkeznek. Ilyen a Duna vonala, főként a budai part.

A FŐVÁROS TERMÁL- ÉS GYÓGYVIZEI

Hévizeink csapadék eredetűek. A beszivárgó csapadék évszázadok vagy évezredek múlva ásvány- és gyógyvízként bukkan felszínre. A budapesti hévizek a területi elhelyezkedés, a vízadó réteg, a vízben oldott ásványi anyagok mennyisége és a víz hőmérséklete alapján csoportosíthatók. Balogh Éva vízépítő mérnök a Bu16