Buza Péter: Források és díszkutak - A mi Budapestünk (Budapest, 1994)

A Petöfi-küt

ren 1930-ban felállított Széchenyi-kút, Teles Ede alkotása. Szerény domborműves építmény, a helyhez kötődő jelenet szereplői láthatóak a bronzlemezen. Széchenyi István gróf felesége, Seilern Crestentia, amint Pest első városi közparkjában az első csemetét elülteti. Ma már alig van nyoma annak a több ezer (!) megfogant növendékfának, amelyeket akkor, 1846-ban, a homokos földbe plántáltak, s a „Virulj!” jelszó is - amellyel Crestentia, ahogy a kő is elmeséli, gyarapodásra biztatta a maga palántáját - kőpusztába kiáltott szó. Emlékjel a kút, szebb időket idéz.

1936-ból való a várbeli emlékkút: Kazinczy Ferenc, a magyar nyelv apostola halálának századik évfordulóján emelte a közönség. Pásztor János műve a Bécsi kapu téren áll. Jóval későbbiek a Petőfi-emlékkút (Wild László alkotása, 1983 óta dísze a Petőfi térnek) s a

51