Buza Péter: Források és díszkutak - A mi Budapestünk (Budapest, 1994)
A hírlapi kegyelmi kérvénynek lett valamicske foganatja: a Nagytétényi Múzeumba került az öntvény, majd jobb idők járván, 1967-ben mai helyén, a várbéli Úri utca 53-as számú háza előtt, a helyőrségi templom mellett, azaz eredeti szolgálati helyének közvetlen közelében újra felállították. Egyszerűsített talapzaton magasodik, a talapzat csorgója dísztelen vascső, félkaréjos vízfogó medencéinek sincs se híre, se hamva. Mégis: áll újra, patinás bájaival gyönyörködtetve Buda mai ostromlóit. ÜDVAROK TITKAI Fischer Rézi, Hébe-Artemisz a díszkutak históriájának abban a korszakában születtek, amikor azok még eredeti funkciójuk gyakorlásának kedvéért épültek - bár szépültek is -, hogy vizet kínáljanak a szomjúhozóknak. S bár nem tárgya e munkának, itt kell megemlítenünk a szinte minden rendezett ház részeként megépülő udvari kutakat. Amit e tárgykörről tudunk, annak legtöbbjét Rajna György, a megszállott várostörténész gyűjtötte össze és publikálta. Adataiból is megállapítható, hogy nagyjából a múlt század derekától kezdődően kerülnek szobordíszek a már korábban is szolgáló, az egyes bérpalotákhoz tartozó ásott, szivattyús kutakra, amelyek az esetek többségében az akkor még szennyezetlen talajvizet kínálták. A Belvárosban, a Lipótvárosban, a Terézvárosban - már régen nem működnek persze, vagy ha igen, a városi vízvezetékre kapcsolva - fellelhetőek még itt-ott ezek a szép udvardíszek, többnyire ifjú hölgyek figurájával ékesítve. Ilyen udvari létesítményeknek nem az eredeti helyükön álló maradéka egy-két kútszobor a régi pesti vármegyeháza udvarán, akadnak hasonló minőségű öntvények, faragott alakok öreg épületekben, születésük helyén. Legtöbbjük klasszicista, de van közöttük romantikus, empire és szecessziós stílusú is. Fáklyát tartó nőalak díszíti például a Zrínyi utca 9. szám alatti palotát, amely 1837-ben épült. Az Andrássy út 29-ben található egy másik ismert kútszobor, áll egy az Andrássy út 5. számú ház udvarán is. Az Október 6. utca 19. szám alatt található másfélszáz éves hölgynek saját legendája is született, a város folklórjának romantikus meséje. A már szerepelt Dunaiszky Lőrinc egyik 36
