Buza Péter: Források és díszkutak - A mi Budapestünk (Budapest, 1994)
aki azt állítja például, hogy már Mátyás korában mesterséges vízesés lépcsős keretébe foglalták a hegyoldalon lezúduló, ma percenként 3-10 literes kapacitású forráspatakot, aminek faragott kőmaradványai századunk húszas éveiben még ki is látszottak a kocsiút erodált szélű alaptestéből. Ha a modern időket vesszük szemügyre az 1830-as évek végén, magának a Zugligetnek a felfedezésével egy időben lett híres újra a Disznófő. Kovács Zsigmond táblabíró vásárolta meg a területet, hegyi gyógyintézetet, Priessnitz-szanatóriumot szándékozván itt megnyitni, amiből azonban - nyoma nem lévén, ezt hisszük - nem lett semmi. Lett viszont vendéglő, ahová majálist tartani rendszeresen felzarándokolt Pest és Buda ifjúsága, hagyományt teremtve a helynek, ami kitartott azután is, hogy maga a szokás feledésbe merült. 1857-ben egy fantasztikusnak minősíthető hír jelent meg forrásunkkal kapcsolatban a Hölgyfutár című társasági lapban: „A zugligeti Disznófő melletti tóra pár nap előtt sajkákat és gondolákat helyeztek, s most Csöndes éjjel, holdvilágnál zenghet rajtuk barkaroll!” Tó a hegyen? Gondolákkal? Ál-velencei evezősök barkarolát énekelnek? A Disznófő históriájának erről az epizódjáról e pár soron kívül nem maradt ránk semmi nyom. Ahogy alig van nyoma - bár némely kőtöredékek mégiscsak fennmaradtak - a várbéli palota díszkútjai- nak, amelyek a római kor után először tették lehetővé, hogy a víz esztétikai örömök forrása is legyen. Díszkutak Mátyás városában Hans Seybold, Mátyás és Beatrix menyegzőjének krónikása említi a várudvar díszkútját - 1476-os adat -, ennél a csörgőnél köszöntötték a város zsidó hitű polgárai a királyi párt. Istvánffy Miklós históriája írja, hogy 11. Ulászló katonái egy végvári portyáról jövet levágott török fejekkel rakták teli a palotának ezt a kútját. Ettől aztán Anna királyné úgy megundorodott, hogy soha többé nem ivott a vizéből. A kút magyar neve - nyilvánvaló utalással a hegyekből induló vezetékre - Csatornás-kút volt. 1517-ben Andrea Ferrucci, firenzei művész faragott 22
