Radó Dezső: Parkok és erdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)
1270-ben kezdték építeni a ferencesek kolostorát. A zárdatemplom és a kolostor egyaránt arra vall, hogy ez a hely a 13. és 14. században is a csend és a nyugalom szigete volt. Megközelíteni csak csónakon lehetett, hiszen a római cölöphíd már régen elenyészett. A török hódoltság idején a szigetet háremnek használták. Jókai Mór Török világ Magyarországon című regényéből tudjuk, hogy halál fia volt, aki meg merte közelíteni. A 17. század végén a törökök kivonultak a szigetről, ezt megelőzően azonban mindent elpusztítottak, az épületek rommá váltak. A legidőtállóbbnak a ferences kolostor bizonyult, amelyet a 18. században nyaralónak építettek át József nádor számára. A nádor nagyon szerette a szigetet, amely ekkor már Árpád-házi Margit nevét viselte. A nádor nyaralója mellett szőlőskertet és díszkertet létesítettek. A szigetnek nyilván már ekkor nagy volt a varázsa, a Mapóleon elleni háborúban győztes koalíció vezetőit is itt látták vendégül 1814. október 27-én. Itt élvezte a tűzijátékot, a szürete- lők táncát I. Ferenc osztrák császár és magyar király, 1. Sándor orosz cár és 111. Frigyes Vilmos porosz fejedelem. Valószínűleg nagyon jól érezték magukat, Sándor cár egészen bizonyosan, mert a következő évben József nádor meghívására a szigetre küldte húgát nyaralni. (Ebben családi kapcsolat is közrejátszott: a nádor első felesége, Alekszandra Pavlovna, Sándor cár nőtestvére volt.) Az idő azonban tönkretette a ferences kolostorból átalakított nádori nyaralót, helyén századunk első éveiben szálloda épült. A szigetet 1908-ban az ifjú József főherceg 11 millió koronáért eladta a fővárosnak. Ezzel megvalósulhattak Táncsics Mihály 1867-ben Fővárosunk című könyvében írt követelései. Ő a szigetet híddal kívánta a városhoz kötni, és gyógyközponttá alakítani - az előző évtizedekben ugyanis hőforrásokat találtak itt. A szigetnek több arca van. Nevezik a gyógyulás fellegvárának, sportközpontnak (uszodája, teniszpályái, csónakházai vannak), műemlékei miatt történelmi emlékhelynek, a fővárosi idegenforgalom egyik központjának. A Margitsziget azonban elsősorban a legszebb parkunk. 96 hektár összterületéből 30 hektárt foglalnak el a különböző intézmények, 60 hektár park, tehát növényekkel fedett terület. A növények közül elsősorban a 7
