Radó Dezső: Parkok és erdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)
Budapest látványa a kanyargó Dunával, a folyón átívelő hidakkal már első pillantásra megkapó. A város azonban nem volna ilyen szép, ha az épített környezetet nem díszítenék parkok, terek, zöld hegyoldalak. Fái nélkül a Duna-part nem lenne hívogató korzó, fátlan utcákon nem lehet sétálni, csupán közlekedni. Ám a város zöld szőnyege nemcsak a szemnek szép, de fel is üdít. Jó, hogy kimehetünk a Margitszigetre, vagy leülhetünk a Kodály körönd platánfái alá, ha meguntuk az autók bűzét, ha több oxigénre vágyunk. S ha elegünk van a városból, néhány órás sétát is tehetünk a könnyen elérhető budai erdőkben. Parkok, terek Margitsziget A sziget területe 96 hektár, hosszúsága két és fél kilométer, legnagyobb szélessége - a Palatínus fürdő tájékán - körülbelül ötszáz méter. A szigetet már a rómaiak is használták. A 4. században cölöphíd vezetett Óbudáról a szigetre. Pannónia helytartójának a szomszédos (Hajógyári) szigeten volt lenyűgöző méretű palotája, ez a környék akkoriban Aquincum elővárosának számított. A népvándorlás évszázadaiban nem sok alkalom kínálkozott építkezésre, ezért következő adataink az Árpád-házi királyok idejéből származnak. Ők a szigetet kezdetben vadászterületnek használták, de Imre királyunk (1196-1204) már itt tartotta udvarát. Ebben az időben CJrak szigetének, majd Myulak szigetének nevezték. A szigeten máig fennmaradt épületek közül a legrégebbi a premontrei rend - még a tatárjárást megelőző időből származó - Szent Mihály-temploma. Első hajója román stílusban épült, ma LuxÁdám építész által 1930- ban újjáépített formájában látható. A híres Domonkosrendi apácakolostort IV. Béla építtette 1250 körül, Margit leánya számára. A király feleségével együtt gyakran látogatott a kolostorba, végül itt is halt meg a szigeten, 1270-ben. A zárda romjai kitűnően szemléltetik az épület alaprajzát. Itt látható első feltárt kertművészeti emlékünk is, az 1250-ben már vízvezetékkel rendelkező kolostorkert. 5
