Radó Dezső: Parkok és erdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)
Árnyak és fények a Duna korzón tér különleges - a műemlékek által meghatározott - együttes, ahol a kis méretek ellenére is van látnivaló. Szent istván park A Fővárosi Közmunkatanács 1928-ban határozta el a Szent István park létesítését, s előírta környezetében az egységes városképet adó házak építését. A 33 173 négyzetméter területű parkot 1930 és 1938 között építették. A tér szabályos piramis alakú. Széles alapzata a Duna-partra támaszkodik, középső, keskenyebb része a Pozsonyi útig tart, a piramis kis, négyzet alakú csúcsa a Pozsonyi úttól a Hollán Ernő utcáig terjed. A Szent István park a főváros első olyan tere, ahol az épületek elhelyezése igazodik a térhez, és nem fordítva. A piramis csúcsán játszótér épült focipályával és pingpongasztalokkal. Ezt a részt platánfák szegélyezik, de van juhar, japánakác és olajfűz is. A középső rész szigorúan szimmetrikus elrendezésű, két sarkán nyitott kőpavilonnal, amely egyben kapu, esőtető és díszítőelem. Középen focipályák vannak, mellettük mindkét oldalon kisgyermekjátszóterek, a déli részen főként mászóalkalmatosságok, az északin pedig a legkisebbek 28
