Radó Dezső: Parkok és erdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)
Tabán A Tabán a Gellért hegy romantikus múltú szomszédja. Itt állott valamikor a Krúdy Gyula által szeretett és megénekelt apró házak szomorú együttese. A varázslatos, ám módfelett egészségtelen városrészt 1932-ben lebontották. Ma a Gellért-hegy és a budai Vár között elterülő csodás, lankás terület zöld ékszerként bukkan elő. A Tabánban nyírfák, hársfák bólogatnak. Ez utóbbiak virágzáskor több mázsa mézterhükkel bódítanak. Taláihatunk még itt akácokat, csüngő eperfát, bálványfát és csörgőfát is (nevét hólyagszerű, száraz terméséről kapta). VÁRKERTEK Érdekességük, hogy a Várhegy épületeihez alkalmazkodva hűen követik a különböző korok kertkultúráját. A Dísz téren és a déli palotaszárny udvarában középkori kerteket találunk, a főépületnél, a Csikós udvarban barokk kertet, a Szentháromság téren és a Várat ölelő lejtőkön a mai kor kertjeit. A Vár oldalának jellemző fafaja a vadgesztenye, a japáncseresznye, az ezüstfenyő, tulipánfa, törökmogyoró és a virágos kőris. Szinte az egész város fölé magasodik a déli Rondellánál a közel kétszáz éves japánakác. A Vár Ostrom utcai részén van az 1972-ben létesített Polgármesterek kertje az európai fővárosokra jellemző fafajokkal (hárs, törökmogyoró, kőris, berkenye és juhar). Az eredeti hangulatú, pompás kilátást nyújtó Tóth Árpád sétány ősét - a valamikori Bástya sétányt - a Vár törököktől való visszafoglalása után, az 1700-as években alakították ki. Ma vadgesztenyék és juharok övezik az árnyas utat. VÉRMEZŐ A Mikó utcáról a parkba betérve mindjárt a Vérmező legforgalmasabb pontján találjuk magunkat. Itt van ugyanis Budapest egyik legkedveltebb játszótere (játékkölcsönzővel). A területet a második világháború idején a budai Vár ostroma alatt szükségrepülőtérnek használták, a sok lövedék szinte teljesen kipusztította a növényzetet. így a 23
