Radó Dezső: Parkok és erdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)

NAGYLEVELŰ MADÁRBIRS- kb. 15 növényből álló cserjecsoport a Kismartoni út déli végénél; a példányok másfél méter magasak, átmérőjűk egy méter;

PÁFRÁNYFENYŐ- a Planetárium főbejárata előtt, az oroszlános kút irányában kettő, a citromtáblához közel négy példány (ez a fafaj átmenetet képez a fenyők és a lombos fák között, levelei összenőtt fenyőtűk);

NARANCSEPERFA- jókora példány a népligeti Királydombon, a szánkódomb felé, az úttól tíz-tizenkét méterre;

VADCITROM- többágú példány a róla elnevezett citromtáblán, a Planetárium-oldalon, az úttól öt méterre;

FEKETE NYÁR- sok nyárfánk közül a legszebb a Királydombon magaslik, a szánkódomb felől jó rálátással ;

KOCSÁNYOS TÖLGY- a róla elnevezett tölgyfatéren található, szabad állású, nagyon szép koronájú fa;

BARKÓCAFA- egy példány a sárgafa tábla szélén áll, a Királydomb felől, egy másik a Királydombon, a Linné kért közelében. Mindkettőt 1980-ban ültették jelenlegi helyére.

A felsoroltakon kívül még számos szép platán, császárfa, szárnyasdió, tölgy- és bükkfafaj él a parkerdőszerűen kialakított, nyugalmas Népligetben.

Gellért-hegy

A hegy nevezetessége a Citadella és a déli oldalba vájt Sziklakápolna, az egyetlen magyar eredetű szerzetes- rend, a pálosok temploma.

Ha a Gellért Szállodától közelítünk a hegy teteje felé, érdekes domborműre bukkanunk (Medgyessy Ferenc alkotása), amely Gellért püspököt és elmaradhatatlan társát, Walter mestert ábrázolja. A dombormű szövege: „Walter - mondá Gellért püspök -, hallod-é a magyarok

Egy jellegzetes budapesti képeslap - Szent Gellért szobra a Gellérthegyen

20