Radó Dezső: Parkok és erdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)
patakmeder a Petőfi csarnok és a tó között húzódott. Néhány növény ma is emlékeztet az egykori vízparti vegetációra. Ilyenek például a Petőfi csarnok előtti, a volt patakmeder mentén bólogató 18 és 16 méter magas füzek. Hasonló múltú növények a környéken és a tóparton a mocsárciprusok. A napozótér mellett magasodó húszméteres mocsárciprust 1846-ban - halála előtt egy évvel - ültette József nádor. Ez a fa sajnos csúcsszáradásos, és ma már nem jósolható neki hosszú élet. Érdemes megnézni a Stefánia út mellett, a szánkózódombnál a kettős törzsű tiszafát. A tiszafáról jó tudni, hogy hajtása és termése mérgező alkaloidot - taxint - tartalmaz. Népliget A Margitsziget és a Városliget szerény rokona a Józsefváros és Kőbánya között terül el, közigazgatásilag az utóbbihoz tartozik. Noha a főváros mértani középpontjában fekszik, még ma is mostoha sorsú kültelki parknak számít. Elég azonban egy pillantást vetni anyakönyvi adataira, helyzetére, hogy megállapíthassuk: ez a park a jövő ígérete. Nagysága 112 hektár, több mint egy négyzetkilométer. Ebből 56,8 hektár belterjes, vagyis öntözőhálózattal ellátott, a másik fele külterjes vagy intézmények által elfoglalt terület. Értékes faállománya 7765 darabból áll, a játszóhelyek száma 28 - öt és fél hektár területen. Tengerszint feletti magassága 117 méter, tehát csak ötven méterrel alacsonyabb a Várhegynél. Történelmi személyiségek, írók sohasem tüntették ki figyelmükkel a Népligetet, igaz, nem is volt miért. Szélfútta, gidres-gödrös, művelésre alkalmatlan terület volt, amelyet IV. Béla király 1244-ben Kéwer (Kőér) néven Pest városának adományozott. Nem hallunk felőle semmit 1703-ig, amikor I. Lipót kiváltságlevele megerősíti a birtokra vonatkozó tulajdonjogot. A 18. és a 19. század első fele a szálló homokkal együtt suhant el a vidék felett, mígnem 1855-ben a futóhomok megkötése céljából akácfákkal telepítették be. A vízhiány miatt ez az első telepítés nem volt sikeres, sok fa elpusztult. Ennek ellenére az 1860-as évek elején a lapok már Népkert és Új-Városliget néven emlegetik, egy 1863-ban kiadott 18
