Csernus Lukács - Triff Zsigmond: Budapesti temetők - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

szántották és befüvesítették vagy befásították a terü­letet. Fővárosunkban a nagyarányú városfejlődés mi­att sajnos nem maradt meg olyan, több száz éven át folyamatosan működő temető, mint amilyen a kolozs­vári Házsongárdi vagy az athéni Kerameikosz. A város történetének legrégebbi, honfoglalás előtti időszaká­ból számos múzeumban találhatók síremlékek, sírmel­lékletek. A római kort különösen gazdag leletanyag képviseli a Nemzeti Múzeumban, szép sírkövek láthatók a Flórián téri aluljáróban is. A templomok köré való temetkezés gyakorlata a török világ után szűnt meg, az azt megelőző évszáza­dok sírköveiből csak elvétve maradt meg néhány, nagy részüket átfaragták, és építkezésekhez használták. A templomkriptákban is a későbbi korok emlékeit talál­juk, hiszen a középkori templomok maguk is elpusz­tultak. A török kiűzését követően kezdtek kialakulni város­részenként a maihoz hasonló temetők. A temetkezés­sel kapcsolatos jogszabályok Mária Terézia királynő uralkodása alatt születtek meg. O rendelte el például, hogy a kriptákban minden holttest részére külön-kü- lön cellát kell kialakítani, majd a holttest behelyezése után be kell falazni. Fertőző betegségben elhunytakat csak a ragálytemetőkben, mésszel beszórva szabad el­temetni, mert „a közbiztonság előbbre ualó, mint az ősök tisztelete”. A város falain belül vagy lakott házak között lévő temetőkben a további temetkezések be- szüntetendők, újabbak létesítésére a lakott területektől távol eső telket kell vásárolni, lehetőleg közköltségen. A sírok nyilvántartásáról a templomok plébánosainak, illetve lelkészeinek kell gondoskodniuk. A sírok lejárati ideje harminc év. Ugyancsak ajánlatosnak tartották a rendeletben rögzíteni, hogy az élvetemetések meggá­tolására épüljön egy temetői orvoslakás is. Harminc évvel azután, hogy a temető betelt, azt a földdel egyen­lővé kell tenni. A Buda visszafoglalásakor, 1686-ban kényszerűség­ből létesített temető bizonyos értelemben köztemetővé változott. Nagyjából a Déli pályaudvar táján feküdt. He­lyére nem utal semmilyen emlékeztető jel, amit egyéb­4

Next

/
Thumbnails
Contents