Nemes János: Gyógyító Budapest - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)

Pillantás a múltba

Bár már 1465-ben, Vitéz János kezdeményezésére megalakult az első orvosokat is képző iskola, Pázmány Péter esztergomi érsek, korának nagy írója és közéleti személyisége csak 1635-ben alapította meg Nagyszombatban az első egyetemet, amely aztán 1771-ben Budára, majd Pestre került át.

A természettudományok felvirágzásának kora a 19. század volt. Ekkor élt Balassa János híres sebészprofesszor (1814-1868), aki alig egy éwel azt követően, hogy Morton, angol orvostudós felfedezte az étert, 1847-ben a pesti egyetemen elvégezte az első altatásos műtétet. (Nevét ma kórház őrzi a fővárosban.) Ez idő tájt alapította meg Hőgyes Endre (1847-1896) a párizsi Pasteur Intézet után a világ második, oltóanyagokat előállító és tökéletesítő tudományos intézményét a ma nevét viselő utcában. És ekkor élt Semmelweis Ignác is (1816-1865), akit a világon mindenhol az anyák meg- mentőjeként ismernek. Azt már kevesebben tudják, hogy a szellemi élet e nagysága - aki legyőzte a gyermekágyi lázat - magyar volt. A szörnyű betegség még a 19. század közepén is minden negyedik nő halálát okozta. Mint minden felfedezés, ez is zseniálisan egyszerű volt. Abban az időben az orvosok - így a bécsi közkórház I. Szülészeti osztályán Semmelweis és kollégái is - maguk boncoltak. A boncteremből egyenesen a betegekhez siettek, minden kézmosás nélkül, maguk fertőzve meg így a szülő nőket. A kórokozót még nem ismerhették, de az összefüggést egy tragikus eseményt követően Semmelweis felfedezte. Törvényszékiorvos- tan-tanára, Jakob K. Kolletschka boncoláskor szerzett kézsérüléséből vérmérgezést kapott és meghalt. Boncjegyzőkönyve elolvasása után ezt írta Semmelweis:

„...K. halála miatt ellenállhatatlan erővel tolult lelkem elé azonossága azzal a betegséggel, melyben annyi sok száz gyermekágyast láttam elpusztulni...”

Rádöbbent, hogy a gyermekágyi lázat a betegek fertőzött sebváladéka, az azzal szennyezett tárgyak, eszközök, esetleg a levegő, de leggyakrabban a kéz viszi tovább. Ekkor vezette be a klórvizes kézmosást, és ennek hatására osztályán egy csapásra megszűnt a kór. így vetette meg az aszepszis, a fertőzések megelőzésének alapjait, osztozva az elsőségen a párhuzamosan hasonló következtetésekre jutó amerikai Holmesszal és az angol Listerrel.

8