Nemes János: Gyógyító Budapest - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)

Budapest - Fürdőváros

Aki a részletekről, egy-egy szakterületről, szakágról vagy klinikáról többet szeretne megtudni, az egyetem Rektori Hivatalában érdeklődhet.

(Cím: 1087 Budapest, vili., üllői út 26. Tel.: 113-4610;

Fax: 113-5090)

Budapest - fürdőváros

Bármennyire közhely is, Budapest igazi fürdőváros, egyetlenként a világ fővárosai között.

„Mines még egy városa az igazhitűeknek, mely ily csodálatos gazdagságban buzogtatná minden betegségre írül szolgáló forrásait” - írja Budáról Evlia Cselebi, a neves középkori török utazó.

Egy 16. századi író égre-földre megesküdött, hogy Budán olyan hőfokú forrásvizet talált, amelyben egy disznó porhanyósra fő, míg a mellette lubickoló halaknak haja szála - pontosabban pikkelye sem görbül. Ha ez némileg túlzás is, akár azok a középkori híradások, melyek szerint Buda egyes gyógyforrásaiból bor folyik, tény, hogy Pannónia, az ókori Magyarország a rómaiak kedvenc gyógyüdülőhelye volt. Érdemes felkeresni Óbudán az Árpád hídi aluljáróban feltárt és szabadtéri kiállítással kiegészített római kori katonai fürdő maradványait. Abban az időben ez volt a légió legnagyobb gyógyforrása. Az ókori vízvezeték pilléreit máig megőrizték, szervesen illeszkednek a Budapestet Szentendrével összekötő autóút elválasztó sávjába.

Később, a középkorban a török megszállók százötven éves uralmuk alatt számos fürdőt építettek, ezek jelentős része ma is működik. Elsősorban a budai Du- napart mentén találhatók (Lukács, Király, Rác fürdő stb.).

A főváros mintegy nyolcvan gyógyforrása napi het- venmillió liter vizet ad a gyógyulni vágyóknak, és a szakértők szerint igen gazdag ásványi anyagokban. A 20-76 °C-os vizek sok kalciumot, magnéziumot, nátriumot, hidrogén-karbonátot, kloridot, szulfátot tartalmaznak. Vannak olyan források, melyeknek igen magas a jód-, fluor-, bróm- és rádiumtartalma.

35