Hajós György: Hősök tere - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

téren a Liszt Ferenc-szobra, a váci Duna-par- ton a Fekvő nő című kőfigurája, Szombathelyen a Savaria-emlékmű.

Medveczky Jenő festőművész (Savnik, 1902-). Budapesten, Párizsban és ösztöndíjasként Rómában tanult. Az újklasszicista festészet egyik jelentős hazai képviselője. Mitológiai jeleneteket, arcképeket és egyházi témájú képeket festett.

Schickedanz Albert építész-festőművész (Biala, 1846-Budapest, 1915). Késmárkon nevelkedett, először Karlsruhéban vegyészetet, majd Bécsben építészetet és festészetet tanult. 1868-tól tíz éven át Ybl Miklós építészeti irodájában dolgozott, részt vett az Operaház és a Bazilika tervezésében, közben a Batthyány- mauzóleumra kiírt tervpályázatot is megnyerte. Eredményesen szerepelt a millenniumi kiállítás történelmi főcsoport-épületeire kiírt terv- pályázaton, Freund Vilmossal közösen készített terve a négy első díj egyikét kapta az Országház tervpályázatán. Díjazták terveit a Deákmauzóleum, a Földtani Intézet tervpályázatán is. Terve szerint készült az Arany János-szo- bor, a Deák Ferenc-szobor, a budai Honvédszobor, az aradi Szabadság-szobor talpazata, a szekszárdi múzeum és Andrássy Gyula miniszterelnök síremlékének szarkofágja Tőke- terebesen. 1893-tól közösen dolgozott Her- czog Fülöppel. A Műcsarnok, a Millenniumi emlékmű és a Szépművészeti Múzeum felépítése után már csak festészettel foglalkozott.

Senyei Károly szobrász (Pest, 1854-Budapest, 1919). Pesten, Bécsben és Münchenben tanult. Az újbarokk stílus képviselője, főleg zsáner- és épületdíszítő szobrai ismertek (a Vigadó szobrainak egy része, a Népművészeti Múzeum tetején álló triga, a Műegyetem kapuja stb.). Több szobra a Nemzeti Galériában és a Kis- celli Múzeumban látható.

Szabó István, ifj. szobrász (Dorogháza, 1927-). Budapesten Pátzay Pál és Kisfaludi Strobl

55