Hajós György: Hősök tere - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

Weichinger Károllyal közös tervük első díjat nyert a budapesti új Városháza tervpályázatán.

Kisfalüdi Strobl Zsigmond szobrász (Alsórajk, 1884-Budapest, 1975). Kossuth-díjas. Budapesten, Bécsben és Párizsban tanult. Az első világháború utáni évektől a legtöbbet foglalkoztatott, sikeres magyar szobrász volt. Közel ötven szobra áll (állt) a magyarországi köztereken, így Budapesten a Kossuth-szobor az Országháznál, a gellérthegyi emlékmű stb. Különösen nagy sikernek portrészobrai. Több szobrát külföldön állították fel.

Kiss György szobrász (Szászvár, 1852-Budapest, 1916). A müncheni akadémián tanult, hazatérve akadémikus stílusú díszítőszobrokat készített az Operaház, a pécsi székesegyház, az Országház számára. Budapesten áll Veres Pál- néról, Szombathelyen Berzsenyi Dánielről, Pécsett Szepessy Ignác püspökről készített köztéri szobra.

Köllő Miklós szobrász (Gyergyócsomafalva, 1861-Budapest, 1900). Münchenben, majd Budapesten Huszár Adolfnál (a budapesti Eötvös-, Petőfi- és Deák-szobor alkotójánál) tanult. Egy ideig Zala György mellett dolgozott. A budavári királyi palota és az Operaház számára készített díszítőszobrokat. Az ő alkotása a Kiskunfélegyházán álló Petőfi-szobor és Garay János szobra Szekszárdon.

Margó Ede szobrász (Budapest, 1872-Budapest, 1946). Budapesten és Párizsban tanult. Az 1900. évi párizsi világkiállításon a Martinacél című sorozattal a bányászati pavilont díszítette. Budapesten van Pósa Lajos-, Szegeden Dankó Pista-szobra. Pongrácz Szigfriddel közös munkája az aradi és a debreceni Kossuth-szobor.

Marton László szobrász (Tapolca, 1925-). Mun- kácsy-díjas. Budapesten Pátzay Pálnál tanult. Budapesten a Vigadó előtti Duna-korzó korlátján van egy ülő mesefigurája, a Kodály körön- dön a Szondy György-szobra, a Liszt Ferenc

54