Hajós György: Hősök tere - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

építésben, mert 1903. december 5-én már annak bokrétaünnepére is sor került. Az épületet 1906. december 1-jén Ferenc József király jelenlétében ünnepélyesen megnyitották. A tér felőli épülettömb három antik templom, melyeket oszlopokkal tagolt, nyílás nélküli szár­nyak kötnek össze. Meghatározó része az elöl nyolc, mögöttük négy vájolt oszlop tartotta por- tikusz, amelyhez teljes szélességben 24 lépcső vezet fel. Az oszlopokon nyugvó párkánygerenda feletti timpanonban az olympiai Zeusz-templom egyik szoborcsoportjának, a kentaurok és lapithák harcának gipszmásolata van. (A híres Zeusz-temp­lom i. e. 460 körül épült. A XIX. század második felének nagy régészeti felfedezése volt a timpa­non szobortöredékeinek feltárása. A szétszórva ta­lált darabok helyének és elrendezésüknek meg­állapításával sokan kísérleteztek. Az itt látható csoportosítás Ernst Curtiusnak, az 1875-től 1881- ig tartó régészeti ásatás vezetőjének rekonstruk­ciója alapján készült. A hű másolat Langer Ignác műve.) A monda szerint Peirithoosz lapitha király es­küvőjét tartotta a szép Hippodameiával, és meg­hívta a kentaurokat is. Ezek lerészegedve el akar­ták rabolni a menyasszonyt és a fiatal nőket, de a lapithák véres harcban legyőzték és elűzték őket. Az előépítmény hátsó falán van a füles szemöl- dökpárkányú bejárati nagy kapu. A fölötte lévő sima, nagy felületre freskót terveztek, de az nem valósult meg. A portikusztól jobbra-balra oszlo­pokkal tagolt, ablaktalan összekötő szárnyak kap­csolják egy testté az alacsonyabb, hat-hat oszlo­pos antik templomokat. Ezeknek is van kapujuk, de a magas lábazatra nem vezet lépcső. Az antik jellegű, földszintes, terméskővel bur­kolt épületcsoportot két ablaktalan, homlokzatán dór félpillérekkel tagolt szárny köti össze az eme­letes, hátsó épületrésszel, a képtárszárnnyal. Kö­zöttük két szépen kiképzett udvar volt, kőfarag­48

Next

/
Thumbnails
Contents