Hajós György: Hősök tere - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)
.1 az állam minden évben 100 darab húszkoronás aranyat tartozik fizetni (ezt 1949-ben 50 forintra változtatták át) és az állam a területet más célra nem használhatja fel. Rögzíti a szerződés, hogy a múzeum vasár- és ünnepnapon, továbbá hetenként legalább egy napon ingyen legyen megtekinthető. Az épület terveinek beszerzésére 1898. szeptember 14-én tervpályázatot hirdettek. A múzeumépítés a XIX. század utolsó évtizedében lényegében új feladat volt a hazai építészek számára. A kiegyezés korát megelőzően csupán egyetlen múzeum, a Nemzeti Múzeum épült, a század utolsó évtizedében Budapesten csak a Lechner Ödön tervezte Iparművészeti Múzeum és az Aquincumi Múzeum középső része (és Nagyváradon, valamint Marosvásárhelyen egy-egy múzeum). Hazai tapasztalatok hiányában a nyugat-európai múzeumok tervezési-építési gyakorlata lehetett előkép. A XIX. század utolsó két évtizedében épült Bécsben a Kunsthistorisches Museum (1872-90), Berlinben a Bode Museum (1882), Koppenhágában a Carlsberg Glyptothek (1892-1906) és a Statens Museum for Kunst, Londonban a British Museum új szárnya (1884), Amszterdamban a Rijksmuseum (1885) és a Stedelijk Museum, Prágában a Narodniho Musea (1885-90). Éppen ezért a tervpályázat bírálóbizottságában - a neves magyar építészek, festők, szobrászok és múzeumigazgatók mellett - helyet foglalt Weissmann az amszterdami Stedelijk Museum tervezője, Skjöld Nekelmann karlsruhei svéd építész és Ihne porosz építészeti titkos tanácsos, a berlini Bode Museum tervezője is. Az 1899. márciusi határidőre kilenc pályamű érkezett. A zsűri döntése értelmében többségi szavazattal Pecz Samu terve kapta az első díjat, Schickedanz és Herczog Fülöp közös terve egyhangú szavazattal a másodikat, a harmadik díj Árkay Aladáré lett, és megvásárolták Meinig Artúr tervét. A döntés indoklása szerint egyik terv sem 46
