Hajós György: Hősök tere - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

- azt a területet nem adta. Felmerült az épület elhelyezésére a Kálvin tér, az Újvásár (ma Köztársaság) tér, a Szabadság tér, a Rókus Kórház helye (melyet lebontani szándékoztak), a budai Duna- part több pontja, de ezek egyike sem bizonyult alkalmasnak ilyen méretű épület számára.

Még folytak a tárgyalások, amikor az Ország- gyűlés megszavazta, és a király szentesítette az 1896. évi Vili. törvényt, amely a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről rendelkezik. Ennek 1. §-a rendelkezik az Országos Szépművészeti Múzeum létesítéséről, a gyűjtemény befogadására és bemutatására alkalmas épület építéséről. A törvény a kitűzött cél megvalósítására 3 millió 200 ezer forintot hagyott jóvá azzal, hogy ebből 2 millió az állomány gyarapítására, 1 millió 200 ezer forint az építésre fordítható.

A végrehajtással megbízott kormánybiztos, Kämmerer Ernő megállapodott a fővárossal annak a területnek átengedéséről, ahol az épület ma is áll. A szerződés - amelyet a főváros közgyűlése 1898. március 9-10-i ülésén elfogadott és a kultuszminiszter július 29-én jóváhagyott - rögzíti, hogy a főváros a telket ellenszolgáltatás nélkül adja át, de földesúri jogainak elismeréséül

A Szépművészeti Múzeum épülete 1909-ben, képeslap

45