Hajós György: Hősök tere - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)
A Műcsarnok mai képe esi Zsolnay-gyár készítette. Az építés 1896 márciusára befejeződött. Az ezredévi kiállítás részeként május 4-én a király az épületet felavatta, és a benne rendezett első, 267 művész 1275 alkotását bemutató képzőművészeti kiállítást megnyitotta. Az újságok hírül adták a királyt fogadó előkelőségek névsorát, közölték a megnyitóról készült fényképeket és azt is, hogy a képzőművészek és építészek közül kiket mutattak be a királynak, de az épület tervezőjének a nevét nem találjuk a felsorolásban. Pedig a korabeli újságok dicsérettel írtak róla: „Schickedanz Albert műépítésznek ... sikerült a rendelkezésére álló aránylag csekély összeg keretén belül ... egy külső művészi hatású, belsőben pedig egyenletesen és nyugodtan megvilágított, tágas termekkel ellátott maradandó otthont teremteni a magyar képzőművészetnek.” A tervezésnél irányadó követelmény volt a helyiségek egyszerű és tisztán áttekinthető csoportosítása, a belső felületek dísztelensége (hogy ne vonják el a figyelmet a kiállított tárgyaktól) és a jó megvilágítás. Az épület alaprajza egy háromhajós középkori bazilika, ahol a közel 20 méter széles főhajót és a 9 méter széles mellékhajókat 40
