Hajós György: Hősök tere - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

A Műcsarnok mai képe esi Zsolnay-gyár készítette. Az építés 1896 már­ciusára befejeződött. Az ezredévi kiállítás része­ként május 4-én a király az épületet felavatta, és a benne rendezett első, 267 művész 1275 alkotá­sát bemutató képzőművészeti kiállítást megnyi­totta. Az újságok hírül adták a királyt fogadó előke­lőségek névsorát, közölték a megnyitóról készült fényképeket és azt is, hogy a képzőművészek és építészek közül kiket mutattak be a királynak, de az épület tervezőjének a nevét nem találjuk a fel­sorolásban. Pedig a korabeli újságok dicsérettel írtak róla: „Schickedanz Albert műépítésznek ... sikerült a rendelkezésére álló aránylag csekély összeg keretén belül ... egy külső művészi hatá­sú, belsőben pedig egyenletesen és nyugodtan megvilágított, tágas termekkel ellátott maradan­dó otthont teremteni a magyar képzőművészet­nek.” A tervezésnél irányadó követelmény volt a he­lyiségek egyszerű és tisztán áttekinthető csopor­tosítása, a belső felületek dísztelensége (hogy ne vonják el a figyelmet a kiállított tárgyaktól) és a jó megvilágítás. Az épület alaprajza egy három­hajós középkori bazilika, ahol a közel 20 méter széles főhajót és a 9 méter széles mellékhajókat 40

Next

/
Thumbnails
Contents