Hajós György: Hősök tere - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

ként használt kígyóval űzi, hajszolja a képzelt csatazajtól megvadultan száguldó paripákat. Ez „az összes csoportok legerőteljesebben megmintázott része” - írja róla Lyka Károly a neves műtörténész. (Az elhelyezés előtt kiállított szobor nagy közönségsikert aratott, 1909-ben pedig elnyerte a Műcsarnok Társulati díját.)

A Háború szobrával szemben áll az oszlop- csarnok másik részén a Béke két évvel később elhelyezett allegóriája. A két nyugodt, könnyed galoppban mozduló ló vontatta kocsin a béke pálmaágát magasra tartó nőalak áll, a háború értelmetlen vadságát kifejező szoborral átellenben a megnyugvást, a szelídséget, a polgári társadalom békéjét sugározza.

Az oszlopcsarnokok párkányainak külső szélén, az északi oldalon a Munka és Jólét, a déli végén a Tudás és Dicsőség szoborkompozíciója áll. A szobrok kétalakosak. A Munkát a vállán kaszát vivő férfi alakja jelképezi, a Jólétet a termést hintő nőalak. A Tudást megszemélyesítő férfialak kezében kis szobrot, a hozzá húzódó, Dicsőséget szimbolizáló nőalak pálmaágat tart. A 2,80 méter magas szoborcsoportok 1907-ben kerültek a helyükre, mindkettőt Ráth-díjjal tüntették ki.

A VEZÉREK CSOPORTJA

27