Hajós György: Hősök tere - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

ról szemlélve viszont a finom szobrászati részletek nem érvényesülnek. Azok az előképek sem mentesek ettől a problémától, melyeket Zala és Schickedanz is bizonyosan jól ismert. Rómában a 27 méter magas Trajanus-oszlopon álló Szent Péter-szobor, Londonban az 1840-ben emelt, 44 méter magas oszlopon álló Nelson-szobor, vagy a párizsi Bastille téren szintén 1840-ben emelt, oszlopon álló szoboralak is 5 méter magas. Zala az oszlop tetejére állított Gábriel arkangyal 4,80 méter magas szobrát formázta meg elsőnek, amelyet 1897-ben Gladenbach bronzöntödéjében készítettek el. Az emlékmű megvalósítását felügyelő bizottság az eredetinél magasabb oszlopot igényelt és hagyott jóvá, ami a szobor közeli szemlélését lehetetlenné teszi. A kitárt szárnyú angyal jobb kezével a koronát, bal kezével kettős keresztet emel a magasba, összekapcsolva az államiság jelképét az államvallássá tett kereszténység jelképével. A jelképek aranyos színe jól érvényesül a szobor patinás zöldje és az ég kékje mellett. (A szobrot elhelyezés előtt kiállították az 1900. évi párizsi világkiállításon, ahol Grand Prix-vel tüntették ki.)

Árpád fejedelem és vezéreinek szobrát Zala Györgynek kevés régészeti leletből, mondák leírásaiból, szájhagyományból és a millenniumi lelkesedés formálta mítoszból kellett megalkotnia és korabeli jelképekkel feldíszítenie. A szobrok roppant hatásosak - ha történelmileg nem is mindig hitelesek. (Az például bizonyos, hogy a magyarok honfoglalás kori, Ázsiából származó lovai kisebbek és más formájúak voltak, Zala lovai inkább a Feszty Árpád alkotta körkép délceg vezéri állataihoz hasonlók.)

Árpád fejedelem szobra foglalja el az oszlop talpazatának fő helyét az Andrássy út tengelyében. A 4,70 méter magas szobrot 1912-ben állították fel. Az első világháború, az azt követő belpolitikai események és a gazdasági helyzet csak 16 évvel később, 1928-ban tette lehetővé, hogy Előd, Ond,

25