Hajós György: Hősök tere - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)
négy alkalommal volt a gyorskorcsolyázó-világbajnokság és két alkalommal az Európa-bajnokság színhelye. Az 1875-ben elkészült első öltözőépületet a magyar népművészetből merítő szecessziós építészet megteremtője, Lechner Ödön tervezte. A faszerkezetű épületről a korabeli sajtó nagy elismeréssel írt, hangsúlyozva, hogy „azt a kiváló csínt és szellemet tudta az élettelen anyagba lehelni, melyet hosszabb idejű párizsi tanulmányai alatt a francia mesterektől sajátított el”. Az öltöző nagy, fedett teraszán zenekar játszott. (Az épületet a millenniumi kiállítás miatt 1893-ban lebontották.) 1926-ban 5600 négyzetméteres területen nyílt meg a műjégpálya, amelynek ma látható épületét Francsek Imre építész tervezte. A korcsolyapálya bejárata előtt áll az íjász szobra, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. (Először 1925 májusában a Margitszigeten állították fel, amikor a Magyar Athletikai Club jubileuma alkalmából a művész a szobrot a MAC-nak ajándékozta. Később lebontották, 1929-ben a főváros megvásárolta, és itt helyezte el.) A Műcsarnok oldalánál áll Szent Kristóf szobra. Hűvös László alkotása Párizsban készült, ahol a Société des Artistes Frangais 1910. évi tavaszi tárlatán dicsérő elismerést kapott. A carrarai márványból faragott szobrot a művész a fővárosnak ajándékozta, 1932-ben állították fel. 1945-ben súlyosan megsérült, bronzmásolatot készítettek róla, ez látható ma az eredeti helyén. A Millenniumi emlékmű A tér hangulatát, jellegét alapvetően meghatározza hazánk legnagyobb emlékműegyüttese, az ország ezeréves fennállását hirdető építmény- és szoborcsoport, a Millenniumi emlékmű. Európában sehol másutt nem található olyan ^emlékmű, mely egy ország államiságának tíz évszázadát hirdeti. Általában egy-egy történelmi 17
