Hajós György: Hősök tere - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

A Hősök teréről búcsúztatták a nemzet mártírjait is: 1945. május 27-én a nyilas uralom alatt Sopronkőhidán kivégzett és kívánságára Tarpán eltemetett Bajcsy-Zsilinszky Endrét, a magyar ellenállási mozgalom egyik vezérét; 1989. június 16-án itt ravatalozták fel, és itt búcsúztatták Nagy Imrét, a forradalom 1958-ban kivégzett miniszterelnökét és mártírtársait.

A nagy tömeget felvonultató eseményekhez volt szükség a tér burkolt felületének növelésére. A növényzet, a szökőkutak, a vízfelület rendre eltűnt a térről. 1938-ban a tér szilárd burkolatot kapott, a honfoglaló vezérek szobrai előtti sávot dísz- burkolattal látták el. A második világháború során tönkrement burkolatot az 1950-es években pótolták ugyan, de az 1970-es évekre az is elhasználódott. 1980-ban már nagyobb területet burkoltak le, de a középső részen megtartották az eredeti mintázatát.

A közúti forgalmat az emlékmű oszlopcsarnokai mögötti részre terelték. Az 1950-es években, amikor a Felvonulási teret kialakították, a Városliget zöld területéből újra sokat elvettek. így a Műcsarnok oldalhomlokzata a Dózsa György útra került, a tér sarkát meghatározó zöld terület eltűntével a Hősök tere ezen a részen összeolvadt a Felvonulási térrel.

Az Andrássy út torkolatának déli saroképülete, az Arkay Aladár tervei szerint 1905-ben épült Ba- bochay-villa (ma a jugoszláv nagykövetség otthona) a századelő új hangú modern építészetének szép példája volt. A tömegében, díszítésében Lech- ner Ödön hatását mutató, az eklektika utolsó maradványaitól is megszabadult, két részből álló épület korának jelentős és harmonikus szecesz- sziós alkotása. (Amikor a saroképületet az 1930-as években modernizálták, elvesztette eredeti külsejét.) Az úttorkolat északi saroképülete kétemeletes lakóház, amelyet Réczey Miklós mérnök tervezett.

A tér keleti oldalát határoló, közel hat hektár területű Városligeti-tó, az egykori mocsaras vidék

15