Hajós György: Hősök tere - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

J lékmű oszlopát kerülte meg, és a kolonnádok előtt elhaladó járművek az oszlopcsarnokok kö­zött hajtottak a hídra. A Millenniumi emlékmű valamennyi szobrának elhelyezése után, amikor 1929-ben a Nemzeti hősök emlékművét is fel­avatták, a kő és az aszfalt megkezdte a zöld te­rület elhódítását. A tér ezután főleg politikai és protokolláris ese­mények színhelye lett. Itt, a főváros legnagyobb 1919. MÁJUS ELSEJE szabad területén rendezték a nagy tömeget moz­gósító ünnepségeket. (A Tanácsköztársaság alatt május elsejére vörös drapériával vonták be az osz­lopcsarnokot. Az oszlopot - amelynek tövében ekkor még csak Árpád szobra állt - vázszerkezet­re erősített vörös vászonnal obeliszkké változtat­ták, és eléhelyezték Marx Károly szobrát.) De itt játszódott le az 1930. szeptember 1-jei munkás­tüntetés egyik véres eseménye is; itt tartották 1938-40-ben a revizionista nagygyűléseket; itt adták át 1941. március 23-án a Szovjetunió kép­viselői a honvéd hadseregtől 1849-ben zsákmá­nyolt zászlókat; itt parádéztak 1944 őszén a ha­talomra jutott nyilaskeresztesek. A hagyomány a második világháború után is 12

Next

/
Thumbnails
Contents