Hajós György: Hősök tere - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

Híd a Városligeti-tó felett

növényzettel övezve 1896-ra felépült a Műcsarnok. Ugyanerre az időre készült el a háromnyílásos, 82 méter hosszú híd - korabeli nevén a Nádor-szigeti vashíd amely a Városligeti-tó felett a mai Kós Károly sétányra vezet. Mindkét hídfője vörösfenyőfa cölöpökön, tölgyfa cölöprácson és az erre fektetett betontömbön, díszes kőpillérei 2, illetve 3 méter mély alapokon állnak. A híd vasszerkezetét a hazai vas- és vasbeton-építészet kiemelkedő személyisége, Zielinski Szilárd műegyetemi tanár, a díszítéseket Korb Flóris és Giergl Kálmán (többek között a Zeneakadémia és a Ferenciek tere három hatalmas palotájának alkotói) tervezték.

A híd város felőli hídfőjében állt a millenniumi kiállítás főkapuja, a francia reneszánsz formavilágát tükröző úgynevezett pilonkapu, melyet Frommer (Jámbor) Lajos tervei alapján a jó nevű Neu- schloss Ödön és Marcell építőcég kivitelezett. A hídfő két oldalán álló 18,5 méter magas pilonokhoz 30-30 méter hosszban ívesen hajló, 10,5 méter magas pilonokban végződő oszlopcsarnokok csatlakoztak. A neobarokk építményeket címerpajzsok, barokk jellegű rátétek és az oszlopcsarnokok főpárkányaira állított magas posztamen10