Gerle János: Századforduló - A mi Budapestünk (Budapest, 1997)

A Hermina útról végre a Kós Károly sétányon át a liget területére léphetünk. Először jobbra, a Széchenyi gyógyfürdő előcsarnokába nézzünk be, hogy a kupola mozaikjaiban gyönyörködhessünk! A fürdőnek ez a régi szárnya Czigler Győző tervei szerint épült, ma már igazi kuriózum, nemcsak mert klasszikus kádfürdő, hanem mert megmaradt bútorai, az oldalfolyosókon is látható, a tenger élővilágát idéző díszítései is egyedülállók.

Baloldalt, a városligeti tó szigetén áll a már emlegetett Vajdahunyadvár együttese, nagyon tanulságos stílustörténeti lecke. A sétányon továbbhaladva jutunk az Ezredéves emlékműhöz és a Hősök tere két oldalán álló kiállítási épületekhez, melyek ugyan szintén a századforduló alkotásai, de az Iparművészeti Múzeummal ellentétben a historizáló hagyományt követik. Ez természetesen mit sem von le értékükből, részletmegoldásaik nagyszerűségéből.

A jobboldalt fekvő Szépművészeti Múzeum háta mögött terül el az Állatkert. A főváros a századfordulón vette meg, és teljesen átépíttette. A tervezés oroszlánrészét a két frissen végzett jó barátra, Kós Károlyra és Zrumeczky Dezsőre bízta, akik Európa korszerűnek tekintett állatkertjeit végigtanulmányozva valósították meg nagyon egyéni elképzelésüket. Sajnos az egykori teljesen egységes együttes (1911-ben készült el) mára nagyon hiányossá vált. Eredeti formájában minden állat nélkül is fantasztikus látványosság lehetne. Az állatokat Kósék a származási helyükre jellemző építészeti környezetbe helyezték, és ezzel egy egész világot átfogó skanzent hoztak létre. Éppen az egzotikus pavilonokból nem

Erzsébet-nőiskola - Teleki Blanka Gimnázium (XIV., Ajtósi Dürer sor 37.)

51