Gerle János: Századforduló - A mi Budapestünk (Budapest, 1997)

a protestáns többségű országokból, elsősorban Németországból és Finnországból valók. A szószék középponti helyzetét a tér egész formálása és díszítése hangsúlyozza. A német és finn példák közvetítésével átszűrődik valami alig megfogható hangulat az amerikai „roma- nesque” stílusából. Az erősen stilizált, geometrikus elemekre bontott minták - talán erőteljességük, jelszerűségük okán - őrzik népművészetből való származásuk bélyegét. Ugyanez vonatkozik a faragott bútorokra is. Erőteljes tömegük az ácsolt népi bútorok világát idézi, a felszín, a fekete-arany különös pompája a bécsi szecesszió nyomát hordozza. (Ha éppen nincs istentisztelet, a templom zárva van, de kulcsát az udvar mélyében található lelkészi hivatalban el lehet kérni.)

A teljes helyreállítás mentette meg egészében, de fosztotta meg néhány, már omladozó díszétől is az Egger-villát (24-es szám, 1901.), mely a párizsi Art Nou- veau-t képviseli Budapesten. Vidor Emil, ez a minden stílusban otthonosan mozgó és minden stílusban kifogástalan érzékkel remekműveket teremtő építész volt a tervezője. A fasor túloldalán a 33-as számú ház, az ő apja számára tervezett bérvilla (1904-1905) a legfantasztikusabb részletekkel van teli, aszimmetrikus bejárati kapuja, a fa előtető állatfaragványai, és főleg az udvari homlokzat szeszélyes fa teraszépítményei Európa szinte minden jelentős századfordulós központját érzékletes közeibe hozzák. Vidor maga tervezte bútoraiból, enteriőrjeiből egy kevés megmaradt a ház földszintjén (a kollégium portáján kell engedélyt kérni a belépésre), talán nem túlzás e részletek ismeretében Vidort a magyar Van de Veidéként jellemezni.

Nézzünk be még a szomszéd ház, (a 31.) belső előcsarnokába is! Aztán a Bajza utcán továbbindulva a 31. és az Andrássy út sarkán ezt követő 33. számú ház érdemel figyelmet, az utóbbi a belső tereiben megmaradt, ma már többféle kort is képviselő berendezésrészletei miatt is (Spiegel Frigyes 1907-1908).

Az Andrássy úton áthaladva a Bajza utca 42.-ben, az egykori Léderer-palotában (Bálint és Jámbor 1902), a leggazdagabb századfordulós enteriőrök egyikének maradványai rejtőznek. Ez diplomáciai épület, a bejutás nem egyszerű. A homlokzatot a főpárkány alatt Kern- stok Károly freskói díszítik. A mellette lévő ház a stílus nagyon korai példái közül való (Bálint és Jámbor 1898).

38