Gerle János: Századforduló - A mi Budapestünk (Budapest, 1997)

pen erre a szakaszra esik a Royal szálló, korának egyik legnagyobb és legillusztrisabb közép-európai szállodája, melyet még a nyolcvanas években tervezett a Svájcból Magyarországra települt Ray Rezső. A bevezetőben em­lített Ezredéves kiállításra extravagáns ötlettel olajoshor­dókból és keleties stílusban építette fel a magyar olajipa­ri részvénytársaságok két pavilonját. Fia, ifjabb Ray Rezső ugyancsak különleges formai és szerkezeti meg­oldásokra törekedett, az itt leírt séták útvonalán kívül esik, de művei közül megtekintésre érdemes a margit­szigeti víztorony (1911), a budafoki Törley mauzóleum (1911) és a Horváth Mihály téri távbeszélőközpont (1910-1916). Úttörő vasbeton szerkezeteit Zielinszky Szilárd mérnökkel közösen készítette (ő volt az első ilyen szerkezetű budapesti középület - a Zeneakadémia - mérnöke is). A Dob utca Royal szálló felőli szakaszába befordulva a 85.-ben találjuk a főváros által 1905-1906-ban épített elemi iskolát (Hegedűs Ármin). A tervezést előkészítő kutatások, felmérések eredményeit az építész folyóirat- cikkekben is közzétette, így tudjuk, milyen gondos figye­lemmel és mérlegeléssel alakított ki minden részletet, figyelt az egészséges gyermeknevelés pedagógiai köve­telményeire. A tanítást - a pedagógiában is újszerű módon - művészetnek tekintette, és e két művészet (építészet és tanítás) összhangját kívánta szolgálni. A Lechner Ödön által bevezetett, a funkciót szolgáló homlokzati nyílásrendszer és a homlokzat egész felüle­tét egyetlen gazdag mintázatú, óriási hímzett kendővé varázsoló téglamintázat mellett még a kor nevelési esz­méit, az idealizált gyermeki lét eseményeit megelevenítő játékos mozaikképek is megjelennek (Vajda Zsigmond készítette a kartonokat). Egyetlen jellemző részlet a ter­vezés módszeréből: alapos vizsgálatok, mérések után az egyes korosztályok számára az átlagos testméretnek és a kívánt testtartásnak megfelelő, különböző méretű padokat készítettek. A Lövölde tér felé haladva leginkább a Jósika utcát javaslom, bár egymáshoz nagyon hasonlóak ezek a külső-erzsébetvárosi utcák. A Városligeti fasor a Király utca folytatása, annak „úri”, elegáns szakasza. A Lövöl­de teret metszi át a Felső erdősor és az Alsó erdősor vonala, itt húzódott a határ a múlt században a város és a külterületi erdők között. Ez a ligetes-kertes rész a 36

Next

/
Thumbnails
Contents