Gerle János: Századforduló - A mi Budapestünk (Budapest, 1997)
pen erre a szakaszra esik a Royal szálló, korának egyik legnagyobb és legillusztrisabb közép-európai szállodája, melyet még a nyolcvanas években tervezett a Svájcból Magyarországra települt Ray Rezső. A bevezetőben említett Ezredéves kiállításra extravagáns ötlettel olajoshordókból és keleties stílusban építette fel a magyar olajipari részvénytársaságok két pavilonját. Fia, ifjabb Ray Rezső ugyancsak különleges formai és szerkezeti megoldásokra törekedett, az itt leírt séták útvonalán kívül esik, de művei közül megtekintésre érdemes a margitszigeti víztorony (1911), a budafoki Törley mauzóleum (1911) és a Horváth Mihály téri távbeszélőközpont (1910-1916). Úttörő vasbeton szerkezeteit Zielinszky Szilárd mérnökkel közösen készítette (ő volt az első ilyen szerkezetű budapesti középület - a Zeneakadémia - mérnöke is). A Dob utca Royal szálló felőli szakaszába befordulva a 85.-ben találjuk a főváros által 1905-1906-ban épített elemi iskolát (Hegedűs Ármin). A tervezést előkészítő kutatások, felmérések eredményeit az építész folyóirat- cikkekben is közzétette, így tudjuk, milyen gondos figyelemmel és mérlegeléssel alakított ki minden részletet, figyelt az egészséges gyermeknevelés pedagógiai követelményeire. A tanítást - a pedagógiában is újszerű módon - művészetnek tekintette, és e két művészet (építészet és tanítás) összhangját kívánta szolgálni. A Lechner Ödön által bevezetett, a funkciót szolgáló homlokzati nyílásrendszer és a homlokzat egész felületét egyetlen gazdag mintázatú, óriási hímzett kendővé varázsoló téglamintázat mellett még a kor nevelési eszméit, az idealizált gyermeki lét eseményeit megelevenítő játékos mozaikképek is megjelennek (Vajda Zsigmond készítette a kartonokat). Egyetlen jellemző részlet a tervezés módszeréből: alapos vizsgálatok, mérések után az egyes korosztályok számára az átlagos testméretnek és a kívánt testtartásnak megfelelő, különböző méretű padokat készítettek. A Lövölde tér felé haladva leginkább a Jósika utcát javaslom, bár egymáshoz nagyon hasonlóak ezek a külső-erzsébetvárosi utcák. A Városligeti fasor a Király utca folytatása, annak „úri”, elegáns szakasza. A Lövölde teret metszi át a Felső erdősor és az Alsó erdősor vonala, itt húzódott a határ a múlt században a város és a külterületi erdők között. Ez a ligetes-kertes rész a 36
