Gerle János: Századforduló - A mi Budapestünk (Budapest, 1997)

nek pótlása is, ennél sokkal bizonytalanabb, mi lesz a belső tér jelenleg fehér felületeinek sorsa. Az 1970-es évek elején festették át a virágmotívumokkal teli falakat, az eredeti állapotból csak a főbejárati szélfogó mennyezetén maradt mutatóba.

Az előcsarnokba belépő látogató előtt feltárul a kétszintes kiállítási csarnok és az áttört födémeken át a homlokzati front épületszárnya teljes magasságában, így azonnal képet alkothat az egész múzeumról. Ez a zseniális térkompozíció bravúros acélszerkezeti megoldásoknak köszönhető. A csarnok kettős üvegfedésének belső héja fő formájában és szerkezeti részletmegoldásaival is a keleti építészeti atmoszférát adja vissza. Az előcsarnok feletti többszintes konzolos acélszerkezeteket a szerkezet logikáját követő és mutató, de azt orna- mentális szerepével feloldó díszítő stukkó takarja.

A múzeummal szemben nyíló Mária utcában érdemes megnézni a funkcióját máig őrző Szemklinika épületét (39. szám). Tervezői, Korb Flóris és Giergl Kálmán a közeli üllői úti klinikai épületeken túl az ország majd minden egyetemi klinikájának tervezői voltak. A Szemklinika (1908) anyagát, arányait, kompozícióját, részlet- formáit tekintve jellegzetes példája ezeknek az építkezéseknek. Az üllői úton vissza, a Kálvin tér irányába haladva jobbkézre esik a 14. szám alatti Károlyi bérpalota, az Arany Sas udvar, Fodor Gyula gazdagon díszített fővárosi bérházainak egyik korai és legnagyobb szabású emléke (1905-1907). Érdemes megfigyelni egyéni homlokzati díszeit, gyönyörű rézdomborításos kapuját, a lépcsőházban Ney Simon szobrász női figuráját.

15